Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974)
Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974) - Rácz Béla: Az Iparügyi Minisztérium újjászervezése, 1944. december–1945. november / 429–459. o.
436 Rácz Béla h) az 50 028/1945. Ip M és 50 029/1945 Ip M sz. rendelete alapján beérkező statisztikai adatokat az érdekképviseletek és szakemberek bevonásával dolgozza fel és így állapítsa meg az üzemek zavartalan termeléséhez szükséges gép, üzemanyag és nyersanyag mennyiségét. 15 1 Gál László 1945. január 29-én érkezett a fővárosba a politikai rendőrség első csoportjával. 16 Gál László első benyomásairól 1947 nyarán Farkas Lajosnak, a már idézett cikk.szerzőjének a következőket mondta: A város végén kellett megállnunk az utat elzáró torlaszok miatt. Élénk ágyúpárbaj folyt a pesti és a budai oldal között: aknák robbantak, gránátok dörrenése hasított a levegőbe, sűrű füstgomolyok emelkedtek az ég felé, üszkös romok között vánszorogtunk, s minden lépés életveszéllyel járt. Emberi tetemek, oszló lóhullák, kötésig érő szemét borították az utcákat, s a lakosság megmaradt része éhezve és fázva még a pincékben kuporogott. Csikorgó tél volt, s ha besötétedett, szerte rőt tüzek világította az eget. A pesti részen mindössze hét gyár kéménye füstölgött, egy nagyobb és hat kisebb üzemé. Szívettépő, kietlen látvány volt, s ahogy megnéztem e dantei képet, belémhasított: tíz évig nem lesz feltámadás. Gál László megérkezése előtt a volt Iparügyi Minisztérium pesti oldalon lakó személyzete már mozgolódott: a Szabadság c. újság 1945. február elsejei számában közlemény jelent meg, amely a minisztérium tisztviselőit és altisztjeit jelentkezésre hívta fel. Gyülekezési helyül Mészáros Károly lakását (VIII. ker. Üllői út 16/a) jelölte meg. 17 A felhívást valószínűleg a Budapesti Nemzeti Bizottság (BNB) rendelete nyomán adták ki. Ugyanis 1945. január 21-én, vasárnap jelent meg a BNB rendelete, mely elrendelte, hogy „minden közhivatalnok azonnal jelenjék meg hivatalában és vegye fel a munkáját. További intézkedésig a főnök a rangidős. Ha a hivatalt szétrombolták, vagy ha más akadályoztatás esete forog fenn, a közhivatalnok a rokonintézménynél vagy a legközelebbi közhivatalban köteles jelentkezni. 18 Gál László első' napjaira így emlékezett vissza: „Az első ember, akivel tárgyaltam Bechtler Péter alpolgármester volt, aki ekkor költözött át a Vízművek irodájából a Városházára. Tárgyaltam ezután Csorba János polgármesterrel, Jámbor Alajos alpolgármesterrel, majd a Nemzeti Bizottsággal, amely már működött és sikerült érintkezésbe lépnem dr. Gulácsy György főtitkárral, Farkas Ferenccel és Kossá Istvánnal." 19 Majd így folytatta visszaemlékezését: „Elmentem a Szabadság szerkesztőségébe, ott feladtam egy hirdetést, amely így hangzott: „Az Iparügyi Minisztérium megbízottja felhívja a minisztérium hatáskörébe^ tartozó hivatalok tisztviselőit és alkalmazottait, hogy február 3-án de. 10 órától kezdve VIII. ker. József utca 13. sz. alatt, az Állami Munkaközvetítő Hivatalban jelentkezzenek." 20 Ez a hivatal volt az Iparügyi Minisztérium „fennhatósága alatt álló egyetlen hivatal, ahol helyiségekre akadtam. Össze tudtam szedni annyi ablaküveget, amivel két szobára való ablakot helyreállíthattam. Találtam valami kevés tüzelőszert is és 15 Gál László visszaemlékezése feljegyzése alapján. Saját gyűjtés. 16 Gál László személyes közlése. Népszava (Debrecen) 1945. január 30. 17 Szabadság 1945. február 1. 18 Szabadság 1945. január 21. 19 Paál Jób—Radó Antal: A debreceni Feltámadás. Bp. 1947. 20 Szabadság 1945. február 2.
