Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974)

Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974) - Oltvai Ferenc: Nagylak község megalakulása, 1920–1922 / 391–406. o.

Nagylak község megalakulása (1920—1922) 399^ határrészen terülnek el. Ezen épült ki a község, és a nagylaki szántók jó része ezen a határrészen terül el. A községhatár 1920-ban a következőképpen oszlott meg.

31 1—10 kh-ig 1057 kh, (55,6%) műveli 250 egyén 10— 50 kh-ig 650 kh, (34,3%) műveli 25 egyén 50—100 kh-ig 66 kh, (3,5%) műveli 1 egyén 100—500 kh-ig 125 kh, (6,6 % ) műveli 1 egyén 1898 kh 277 földművelő Kitűnik, hogy a birtokosok túlnyomó részének a kezelésében a földek alig több mint. a fele van. Ebben a kategóriában a birtokosok jobbára romániai lakosok. A közigazgatás számára ők jelentik a legnagyobb nehézséget, mert az adót alig, vagy egyáltalán nem tudják tőlük beszedni. Csanád megyét jellemzi a nagyszámú törpebirtok. Nagylakon az egy háztartásra jutó terület átlagosan 4 kh körül van. Vannak községek, ahol a birtokosok művelése alatt átlagban ennek a fele van. Ezen a helyzeten már csak a földosztás, illetve a földreform változtatott némileg. Ezzel szemben a szántóterület közel felét <47,4%) 27 egyén birtokolja. ' Ennek a közép- és zsírosparaszti rétegnek az egyedei adófizetésük alapján lesznek tagjai a községi önkormányzati testületnek. A gyár vezetőségével egyenlő létszámban vesznek részt a képviselőtestületben. A hatalmi csoportosulást az új Nagylakon is lényegében a birtoklási viszonyok — akár a föld tulajdonosai, akár a gyár képviselete — határozták meg. A község határa művelési ágak szerint a következőképpen oszlott meg 1921-ben

32 szántóföld 1541 kh 337 Q-öl kert 3 kh 179 D-öl rét 137 kh 458 D-öl szőlő 527 kh legelő 116 kh 158 D-öl nádas 35 kh 1079 D-öl földadó alá nem esik 65 kh 135 D-öl a vasúté 1898 kh 1273 D-öl A községnek az alakulás idején nem volt közlegelője. A gazdálkodó kisembereknek ez volt a legfőbb gondjuk. A közlegelő ugyanis Romániához került. Egyes nagygazdák a saját területükön •y legeltettek. Állandó a panasz, hogy legelő hiányában takarmánnyal kell a jószágot etetni. Az állatállomány 1921-ben: szarvasmarha 127 ló 76 sertés 418 juh 138

33 A jószágnak a földterülethez viszonyított megoszlására nincsenek adataink. A jószágállomány a megye többi községeihez viszonyítva is a kevesek közé tartozik. Az önállóság első évében beszereztek egy apaállatot.

34 Nagylakon — miként az Alföldön általában — kenyérgabona-és kukoricatermelés folyik. A legnagyobb birtokos Álmosdi Péter volt, aki 125 kh-on gazdálkodott. Ebből 61 kh a szántó: 30 kh őszi búzával, 2 kh árpával, 2 kh őszi rozzsal és 27 kh kukoricával volt bevetve. Az 1770 kh-at tett ki a 100 holdon aluliak területe. Ebből 1449 kh a szántó: 601 kh-at őszi búzával, 23 kh-at őszi árpával, 2 kh-at őszi rozzsal és a fennmaradó 813 kh-at kukoricával vetették be.

35 1921-ben a búza holdanként 5 q termést adott, az árpa és a zab 6 q-t. Ugyanakkor a megyei átlagok 2 q-val magasabbak.

36 31 Dr. Joó Imre: Csanád—Arad—Torontál vármegyék 10 évi népszámlálási adatai. Csanádvármegyei Könyvtár. Szerk. és kiadják: dr. Eperjessy Kálmán és dr. Barna János. 21. sz. Makó, 1931. 46. old. 83 CsmL: Nagylak .kg. iratai 584/1921. (Jelentés a Köponti Statisztikai Hivatalhoz. 192k V. 27,) 33 Uo. 1011/1921. 34 Uo. 238/1921. 35 Uo. 240/1921. 36 Uo. 690., 830/1921. A megyei átlagtermésre ld. Közig. Biz. jelentése 1927. i. m. 199. L