Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974)

Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974) - Lengyel Alfréd: Győr megye és város igazgatásának demokratikus továbbfejlesztése, 1948–1954 / 341–358. o.

Győr megye és város igazgatásának- demokratikus továbbfejlesztése (1948—1954) 345 tanácsok ezen a napon végleg megalakultak az egész ország területén, beleértve a községeket is, miután a 254/1950. M. T. számú rendelet úgy intézkedett, hogy a választást követően, de legkésőbb október hó 27-én, a községi tanácsoknak is meg kell kezdeniük működésüket. A választási rendelet az új alkotmány szellemében a tanácsok kialakításával kapcsolatosan is természetesen biztosította az általános, titkos választást. A szavazás számszerű eredményei ország- és megyeszerte ténylegesen igazolták a választási jogszabályok demokratikus jellegét, de egyben politikai demonstrációt is jelentettek abból a szempontból, hogy a tanácsok életrehívásával minőségi változás következik be az államigazgatás formájában és belső tartalmában. A Győr-Sopron megye területén leadott 223 854 érvényes Népfront-szavazat (amely 97,8%-nak felelt meg) helyi viszonylatban is beszédesen dokumentálta, hogy a dolgozók tömegei a régi szervezet felszámolásának szükségességét halaszthatatlannak tartották.

14 Az I. tanácstörvény eredményei, tanulságai Tévedés volna persze azt gondolni, hogy az új államgépezet gyakorlati működése minden nehézség és küzdelem nélkül indult meg. Az elmúlt rezsim közigazgatásában rejlő, bürokratikus maradványok, beidegzett módszerek még sokáig éreztették káros, visszahatásaikat, de a nagy változással szembehelyezkedő, részben a hivatali szervezetben dolgozó antidemokratikus elemek is sokféle úton-módon megnehezítették a tanácsi munka fokozatos kibontakozását, intenzív jellegű folytatását. Három fontos kérdésben azonban csakhamar bizonyos fokú javulás következett be: 1. a tömegek az adott lehetőségek között bekapcsolódtak az államügyek intézésébe, 2. a központi és helyi igazgatás nagyjából egybehangolódott és 3. a helyi szervek gazdasági irányító szerepe fokozatosan megnövekedett.

15 A problémák már a kezdeti időszaktól kezdve — Győr megye és város vonatkozásában is — inkább a részletkérdésekben jelentkeztek, főleg a végrehajtó bizottságok megválasztásával kapcsolatosan és e szervek további működése folyamán. Nem éppen könnyű feladatnak bizonyult ugyanis az alkalmas személyek kiválogatása, különösen a falvak esetében, ahol a mandátumokat, vagy tisztségeket elnyert személyek közül többen nem tudtak megfelelni a velük szemben támasztott követelményeknek. Ezek megbízatása természetesen a lehetőségekhez mérten csakhamar megszűnt és helyüket olyan személyek foglalták el, akik a közösségi munkában már megfelelő tapasztalatokkal rendelkeztek. Igen sok súrlódás származhatott abból is. hogy — elsősorban a községekben — a végrehajtó bizottsági titkárok (mint gyakorlottabb igazgatási szakemberek) túllépték hatáskörüket és akarva-akaratlanul is keresztezték, gyakran bizonytalanná tették a végrehajtó bizottsági elnökök funkcionális tevékenységét. — De a magasabb szintű tanácsoknál is általános jelenség volt, hogy a végrehajtó bizottságok a maguk útján haladva végezték munkájukat és néha fontos kérdésekben sem kérték ki a tagok véleményét. Győr város tanácsának 1950. december hó 16-i első ülésén pl. nyilvános kritika tárgyát képezte az a visszás helyzet, hogy a végrehajtó bizottság, működésében nem tart fenn szoros kapcsolatot a helyi tanácstagokkal.

16 14 Győr-Sopron megyei Hírlap. 1950. évf. 249. sz. 15 Beér J. i. m. 168. 18 Győr-Sopron megyei Hírlap. 1950. évf. 292. sz.