Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974)

Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974) - Leblancné Kelemen Mária: Adatok a Nógrád Megyei Levéltár történetéhez / 319–339. o.

Adatok a Nógrád megyei Levéltár történetéhez 333 1891-ben már úgy nyilatkozott elismerő levelében, hogy „... a vármegyei levéltárat megvizsgálván; az ott tapasztalt rend és különösen az iratok selejtezése körül kifej­tett munkásság teljes megelégedésemmel találkozott." 36 A megyei levéltáros fizetése azonban nem tükrözte ezt a megelégedést. A ren­delkezésünkre álló adatok szerint a levéltáros illetménye az 1880-as években 700 Ft volt (plusz 100 Ft átalány, mint mellékjutalék), vagyis az alszámvevő, a másodal­jegyző és az árvaszéki jegyző illetményével volt azonos. A teljesség kedvéért emlí­tést érdemel, hogy a Horthy-korszakban javult a helyzet, hiszen ekkor a vármegyei főlevéltáros elérhette a vármegyei főjegyző, a tiszti főügyész, főszolgabíró, tiszti fő­orvos stb. havi 330—400 PrS fizetését is. 37 Az anyagi megbecsülést illetően jellemző továbbá Kapor György vármegyei írnoknak az alispánhoz küldött kérvénye, melyben azt olvashatjuk, hogy 81 éves és 56 évi vármegyei szolgálat alatt egyszer részesült fizetésemelésben. Nyugdíjából meg­élni nem tud, ezért kér fizetésemelést vagy rendkívüli segélyt. — Az 56 évi közszol­gálat megoszlása: írnok, kétízben allevéltárnok, kétízben várnagy és 1866 — mai napig (1894. november) ismét írnok. — Határozat: 25,— Ft rendkívüli segélyt kapjon. — 38 Az I. világháború, Miskolczy-Simon János bevonulása majd halála azonban a már végre rendezett körülmények közé jutó megyei levéltár helyzetét ismét holt­pontra jutatta. Egy nyugdíjas tisztviselőnek kellett volna (megbízottként) törődnie a levéltárral, aki azonban nem is értett hozzá és nem is végezte el a rábízott feladato­kat, így történhetett meg, hogy midőn 1916-ban Komáromy András, az Országos Levéltár főlevéltárnoka hivatalos vizsgálatot tartott, a levéltárban „botrányos ren­detlenséget" talált. Időközben (1914-ben) a már jelzett levéltárbővítés is megtörtént (bár az iratok átköltöztetésére alkalmi munkaerőkkel 1916-ban került sor). Mivel a főlevéltárnoka illetmény a hősi halált halt Miskolczy-Simon János özvegye részére volt lekötve, a vármegye alispánja a Belügyminiszterhez fordult a levéltári szolgálat ellátásának biztosítása ügyében. A Belügyminiszter válasza az volt, hogy a vármegyei háztartási alap terhére egy megfelelő képesítéssel bíró helyettes levéltáros alkalmazását tartja szükségesnek. 39 A Tanácsköztársaság 133 napja a Nógrád megyei Levéltár életében nem hozott változást: a Tanácsköztársaság nagy levéltári tervei 40 e rövid idő alatt nem érhettek el a vidéki levéltárakig. Az ellenforradalmi korszak 25 éve alatt is csak az első lépések történtek meg a szakszerűbb levéltári munka feltételeinek megteremtése felé. De „a levéltárak egymástól teljesen elkülönítve, kizárólag saját főlevéltárnokuk rátermettségétől és lelkiismeretességétől függően fejlődtek, stagnáltak vagy vissza­fejlődtek..." 41 Végre „papíron" megszületett a levéltárak és a közhatóságok törté­nelmi jelentőségű anyagokat tartalmazó irattárai felett a szakfelügyelet. 1935. janu­38 NmL Nm. Lt. 584/1889., 1919. évi külön csomó, a főispán 1891. szeptember 7-i levele. 37 Nógrádi Lapok 1880. október 3-i, 1881. október 2-i és 1883. április 22-i száma: Nógrád vár. megye költségvetésének előirányzatai; Magyarország Tiszti Cím- és Névtára, Bp. 1929. (Az említett fizetések a VIL fizetési osztályba soroltaknak jártak, amelynek elérése a IX. fizetési osztályban kezdő vármegyei főlevéltáros számára a maximumot jelentette.) 38 NmL Nm. alisp. 21024/1894. szám. 39 NmL. Nm. Kgy. 730/1916. szám.­40 NmL Nm. Lt. 87/1919. 41 Borsa Iván: A magyar levéltárügy helyzete a Horthy korszakban és a felszabadulás után. LK. 1954. 14—55. L .

Next

/
Oldalképek
Tartalom