Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974)
Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974) - Kállay István: Balassa Ferenc iratai / 247–271. o.
Balassa Ferenc iratai .263 A Balassa Ferenc iratairól készült ismertetésnek nem lehet feladata az illír udvari kancellária létrejöttének ismertetése, vagy akár csak az eddigi álásfoglalások áttekintése. Ezért itt csak utalni szeretnék Mályusz Elemér munkájára, 94 ahol a kérdés igen jó összefoglalását találjuk. Kétségtelen tény, hogy az 1791. február 20-án kibocsátott legfelsőbb kézirat már január 14-én készen volt, 95 befejezett tények elé állítva ezzel a rendeket. Az uralkodó erről a magyar kancellárt ugyancsak február 20-án értesítette. A kancellária felállítását azzal indokolta, hogy a Mária Terézia alatti alkotmányt akarta visszaállítani. Hivatkozott arra is, hogy Pálffy grófnak már korábban tudomására hozta ezt a szándékát. 96 A nádoron kívül 97 az országbíró és a személynök is ellenezte a külön illír kancellária létesítését. Pálffy Lipót 1791. március 6-i levelében írt erről Balassának. Sértőnek tartotta, hogy Balassa ellen beadványt adtak be. Az uralkodó a rendek tudomására hozta — írta Pálffy —, hogy kegyelmet gyakorolt azok felett, kik a megelőző kormányzat idején az alkotmány ellen valamit is tettek (kivéve a poroszokkal levelezőket). Balassa is beleértendő ebbe az uralkodói kegyeembe, amit az illír kancellári kinevezés is bizonyít. 98 Balassa személyének kiválasztását az illír kancellári posztra a történetírók — az osztrákok sem — tartják szerencsésnek 99 , mivel mint jozefinista bán a magyar és horvát rendek ellenszenvét váltotta ki. Mindezek ellenére nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy kinevezése alkalmából a legkülönbözőbb társadalmi rétegekből, az ország különböző részeiből nagyszámú gratuláló levelet kapott. 100 Az illír kancellária hatáskörét a február 27-i felségelőterjesztés a következőképpen fogalmazta meg: egyházi-vallási, oktatási, alapítványi, köz- valamint határ- és katonai ügyek. Az előterjesztés hangsúlyozta, hogy az új kancelláriának minden más hatóságtól függetlennek kell lennie. A kancellária hatáskörébe tartozott tehát minden illír nemzeti, iskolai és egyházi ügy. Egyházi ügyekben a püspökségeken keresztül, világi ügyekben—ha azok—Szlavóniát érintették a péterváradi szlavón—illír Landescommission-on (mely a korábbi illír Hofdeputation-nak alárendelt eszéki Commission utódja lett) keresztül intézkedett. Horvát ügyekben a vezénylő tábornokok, iskola ügyekben az illír Schuldirektionen álltak rendelkezésére. 101 Az illír kancellária — mely alakuló ülését március 5-én tartotta — négy udvari tanácsosból, négy udvari titkárból, öt fogalmazóból és megfelelő irodai személyzetből állott. 102 A személyzetet más kormányszervek — pl. az osztrák—cseh kancellária 103 — alkalmas tisztviselői és a szolgálatra nagy számban jelentkezettek közül kerültek ki. Az alkalmazás igen gondosan történt, minden jelentkezőről leírás és minősítés készült. A személyi állomány kialakításába beleszólt Schmidfeld altábornagy, temesvári királyi biztos is. 104 Lipót Balassa Ferenc előterjesztése alapján nevezte ki a kancellária tisztségviselőit és alkalmazottait. Maga Balassa évi 12 000 Ft fizetést 94 Mályusz i. m. 94—105, 386—387, 394—395, 406—407. 95 Uo. 54. 98 F. Walter: Die österreichische Zentralverwaltung 1780—1792. Wien, 1950. 85. 87 Mályusz i. m. 55—56, 63. 98 22. tétel, No 7312. 99 Schwicker i. m. 381—382. — Hóman—Szekfü i. m. V. 70. — F. Walter i. m. 85. 100 21. tétel, No 1875, 1900. 22. tétel, No 6998, 7067, 7708, 7765, 7837, 8162, 9545. 101 F. Walter i. m. 85. 102 Ua 103 21. tétel, No 1847. 104 18. tétel, 1790. okt. 2, 29, nov. 18.
