Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974)
Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974) - Iványi Emma: A pozsonyi, a budai és a kassai bizottság a Rákóczi szabadságharc előtt, 1697–1704 / 211–240. o.
216 IványiEmma másik, nagyobb része, két külön csomóban, felirat, elsősorban a bizottság fennhatósága alá tartozó megyéktől és városoktól, továbbá néhány átirat. Felhívom itt a figyelmet a magyar kancelláriai levéltár Acta commissionum Posoniensium et Budensis (A 91) c. fondjára, amelyben, 1698—1703 között, sorszámózott (No. 32—62.) feliratok, jelentések találhatók a Pozsonyi Bizottságtól a magyar kancelláriához. Terjedelmük 0,02 iratfolyóméter. A Budai Bizottságnak saját iratait egyelőre nem ismerjük. A fent említett fondban (A 91) 1698—1703 közötti időből a Budai Bizottságnak is vannak sorszámozott (No, 96—156.) jelentései a magyar kancelláriához, terjedelmük 0,03 iratfolyóméter (Holub József fent idézett tanulmányában, Tolna megyei vonatkozásban ezeket használta). A Kassai Bizottságnak jelenleg egyetlen jegyzőkönyve ismeretes saját iratai közül. Címe: „Protocollum actorum et conclusorum in sessionibus subdelegatae excelsae caesareo-regiae commissionis Cassoviensis, a tempore mei, Joannis Antonii Edscheidt penes eandem incepti secretariatus." Első bejegyzése 1700. március 22., az utolsó 1704. február 7. A szepesi kamara levéltárában maradt meg, „Commissio subdelegata Cassoviensis" cím alatt található. Törzsszáma E 268, terjedelme 0,02 iratfolyóméter. Jó állapotban levő, gondosan vezetett jegyzőkönyv. Iratmásolat csak égy van benne. Számot ad minden ülés lefolyásáról, kezdve az ülés napjának keltével és a jelenlevők névsorával, folytatva a megtárgyalt ügyeknek a lényegre szorítkozó, tömör ismertetésével, s a bizottsági határozattal. Olykor a vitákból is közöl kivonatokat. Ilyen módon négy esztendő folyamatos működésére derül fény. A bizottság egyéb iratairól, aktáiról, magából a jegyzőkönyvből és a Csáky levéltárban levő feljegyzésekből tudunk, -hollétükről azonban nem. Csáky István országbíró, majd halála után fia, Zsigmond voltak ugyanis a kassai bizottság elnökei. Csáky István országbíró iratairól 1700-ban jegyzék készült. Eszerint a kassai bizottság iratait az országbíró levéltárában 12 fasciculusban őrizték. 15 Ennek az anyagnak és a Csáky Zsigmond elnöksége alatt keletkezett folytatásnak hollétéről és sorsáról egyelőre nem tudunk. A fentebb említett magyar kancelláriai anyagban (A 91.) a Kassai Bizottságnak egyetlen, 1703. szeptember 27-i felterjesztése található, amelyben Nigrelli Octavianus felsőmagyarországi katonai parancsnok és bizottsági ülnök haláláról tesz jelentést a magyar kancelláriának, és utódának azonnali kinevezését kéri. A Pozsonyi Bizottság keletkezése (1697) A három bizottság közül elsőnek a pozsonyi bizottság alakult meg. Megalakulását országos szinten, Magyarországon és Bécsben folytatott tárgyalások előzték meg. Az 1696-ban kinevezett három biztos megbízatását az udvar nem kívánta meghosszabbítani, így már 1697 elején hozzákezdtek, hogy a magyarországi adóügy újabb rendezésének lehetőségeit megvitassák. 1697. áprilisában az előkészítő tárgyalások odáig haladtak, hogy a nádor előterjesztést tehetett a királynak egy „pozsonyi consultatio" összehívása ügyében. Később ebből a consultatioból, gyakrabban használt elnevezése szerint commissioból fejlődött ki a pozsonyi bizottság. Ha azonban csak az 1697 első 15 Iványi Emma: Csáky István országbírói levéltára. Levéltári Közlemények, Bp., 1972., 203—211.1.
