Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974)

Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974) - Fábiánné Kiss Erzsébet: Az országos rendőrség ügye 1848–1849-ben / 187–209. o.

Az országos rendőrség ügye 1848—1849-ben 201 ban teljesen mellőzték, és csak mint váltófeltörvényszéki ülnököt voltak hajlandók tudomásul venni.

49 f Madarászék rendőri osztálya a Belügytől átvett tisztviselők mellett számos új embert is felvett, akik közül viszont többeket később, 1849. májusában, Szemere szintén alkalmazott az újjászervezett rendőrségben. A többség ismét jogász-ügyvéd, mint általában a Minisztériumban. Ezek a rendőrségnél viszonylag alacsony beosztásban dolgoztak, de igen sokszor küldték ki őket biztosként egyszeri feladatok, általában postajáratok szervezésének elvégzésére. Elnevezésük: kebelbéli rendőri biztos. Erre való tekintettel mondhatjuk, hogy Madarászék rendőrsége mozgékony, rugalmas szervezet volt. A Honvédelmi bizottmányi rendőrségnek is hasonló ügyköre volt, mint a belügyinek, noha a megváltozott politikai helyzet miatt egyes tárgyak elmaradtak vagy éppen újak születtek. Az általános közcsendre ügyelés az eddigieken kívül magában foglalta a debreceni költözködés ügyeit, a biztosok kiküldését is. Intéztek pénzügyeket, bizonyára a gyorsabb adminisztráció érdekében; foglalkoztak a Közlönynyel, útlevelek kiadásával, debreceni rendészeti esetekkel: árak, dohánybeváltás, borkimérés stb. ügyeivel. Foglyok szállítása, körözések, a Hadügyminisztérium részére átadott ajándék vagy elkobzott fegyverek, március 15. megünneplése, nemzetőrségi ügyek a Madarász-féle rendőrség hatáskörének mind egy-egy részét képezték. Az ismertető leltár valószínűnek tartja, hogy az Országos Rendőri és Postaosztály iktatószámában szereplő RPK-jel K-betűje közlekedési-t jelent.

50 Az iratok részletes tanulmányozása ezt bizonyossá teszi. 1848 és 1849 fordulójának viharos, gyors szervezést igénylő napjaiban Madarászék kezében összpontosult e három, egymással összefüggő terület intézése. A közlekedési vonal 1849 első napjaiban különösen előtérbe került. A rendőrség fő feladatát az állami javak Pestről Szolnokra és onnan Debrecenbe szállítása adta.

51 Másik, ehhez kapcsolódó, nem kevésbé fontos feladatuk volt az ellenség feltartóztatása a vasútvonalak és szerelvények megrongálása, ill. megsemmisítése útján: „...A vaspálya vonal Gömöri tanácsos által egész Ceglédig már haszonvehetetlenné tétetett, ma fog Ceglédtől fogva egész Szolnokig is haszonvehetetlenné tétetni... A vaspályái mozdonyok és alkatrészei Gömöri tanácsos úr által ma fognak Szolnokrul elszállíttatni, a hátralévő kettő pedig holnap. A felszedett sínek Bangya őrnagy rendelkezése 49 Érdekes az a levélfogalmazvány, amit minden bizonnyal Madarász írt Hajniknak Debrecenből 1849. jan. 27-én, és távozásakor, 1849. ápr. 15-én iktattatott be több más irattal együtt: „Édes Barátom! Az Országos rendőrség hivatalos tárgyalása közben került kezembe egy neved aláírásával Budapesten január 2-án Oppenheimer Alajos nevére 3980. sz. alatt költ útlevél, mely feltűnő volt, miután debreceni látom hiányzott rajta, de maga Oppenheimer e percben azt állítja, hogy azt nékie te adtad ki ma, itt Debrecenben. E tárgyra édes Palim! Zárjuk be a múltak könyvét, •— én tudom, hogy Te jobb szívű vagy, mint kellene, de kérlek egyúttal szépen, hogy minden hivatalos útlevelet azonnal szolgáltass Farkas Lajos tanácsos kezeibe, és mint váltófeltörvériyszéki ülnök senkinek se adj «Országos Rendőri Hivatal Igazgatója» cím alatt útlevelet. — Te megszűntél hivataloskodni e tekintetben. — ...mielőtt e tárgyat hivatalosan kellene felvenni, tegyünk meg mindent, mit lehet." OL. H 95. 5. kútfő: 41. tétel. — Az 1849-i júliusi egyéb minisztériumi iratok között is több olyan kitöltetlen útlevél-nyomtatvány található, amelyet Hajnik aláírt és le is pecsételte tett. Valószínű, hogy Hajnik az illetéktelenül kiadott nyomtatványokkal óvatosan üzletelni próbált. Szemere így emlékezik később, az emigrációban Hajnikról: „...egy igen gyenge talentom. Becsületes ember, de a rendőrség fejének alkalmatlan volt. Semmi számítás, semmi okosság nincs benne, sőt megfontolás sincs..." (Szemere B.: Naplóm. Bp. 1869. 1. köt. 55.1.) Nem kétséges, Szemere nem ismerte elég jól kedvelt Hajnikját. 50 Ember Győző: Az 1848/49-es minisztérium levéltára. (Levéltári leltárak 1.) Bp. 1950.. 84. L 51 OL. H 96. 1849: 8. ikt. sz. jan. 9. \