Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974)

Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974) - Fábiánné Kiss Erzsébet: Az országos rendőrség ügye 1848–1849-ben / 187–209. o.

192 Fábiánné Kiss Erzsébet A 4. § leszögezi: „minthogy nálunk Magyarországban a rendőri ügyek egy része a különféle helyhatóságok által gyakoroltatik, azért a Rendőri Minisztérium, hogy egyrészről a hatóságok jogait ne sértse, s mivel másrészről akarja is, hogy az alsó rendőrség egyes egyedül a helyhatóságok által gyakoroltassék, csak a felsőbb rendőrséget tekintheti hatáskörének.

w Azonban a biztossági hatóságok központi hatalma a Rendőri Minisztérium lévén, ennek kötelessége marad mindig az alárendelt hatóságokra szigorún fölügyelni, hogy a törvényeket megtartsák és teljesítsék." A rendőri szervezet egyes ágait a tervezet osztályoknak tekinti. A főosztály, az országos szerv, maga a rendőri minisztérium, egyben a rendőrség egyedüli főhatósága. Itt külön rendőri miniszter dolgozik 1 államtitkárral, 4 tanácsossal, egy előadóval és segédhivatallal. A tanácsosok a rendőrség különböző ágaiban tevékenykednek. Az országban csak a főosztály jogosult rendeleteket, felszólításokat, parancsókat kiadni. A rendőrség „középosztályát" együttesen alkotják az országban felállítandó kerületi főbiztosságok, „melyek egyenesen a központi vagy főosztálynak vannak alárendelve."

11 A kerületi főbiztosságok területi beosztása: Dunáninneni: Besztercebánya, Zombor; Dunántúli: Szombathely, Pécs; Tiszáninneni: Eperjes, Miskolc; Tiszántúli: Nagyvárad, Szeged; Királyhágón túli: Kolozsvár, Szeben; Dráván túli: Zágráb, Fiume. — A főbiztosságok személyzete: 1 minisztériumi tanácsos, 1 titkár, 1 vagy több fogalmazó. A kerületi főbiztosságokról szóló 17. és 18. §§ tartalmazzák a Szemere-féle tervezethez mérten leginkább előremutató szervezeti elképzelést: a főbiztosságok a hatáskörükbe tartozó területen felelősek a kormány parancsainak végrehajtásáért. A tanácsosok — akik „terjes hatalommal vannak fölruházva" — azonnal jelentést tehetnek a központi hivatalnak, „sőt szükség esetében hatalommal is közbenjárhatnak* szigorú felelősség terhe alatt." Ugyanígy a „helybeli (territoriális)" rendőrség — amely ugyan a rendőrség „alsó osztályát" képezné, de a helyhatóságok közvetlen felügyelete alatt működnék — „politikai ügyekben" köteles lett volna közvetlenül az illető kerületi főbiztossághoz fordulni. A végrehajtás e tervezet szerint is teljesen a törvényhatóságok kezében marad, de ezt csak a rendőri miniszter, vagy meghatalmazottja utasítására gyakorolhatják. (20. §) Állami fizetést csak a főosztály és a középosztály alkalmazottai élveznének. A tervezet tételesen felsorolja a személyzet számát és az egyes kategóriák fizetését. A költségvetés végösszege: 250 000 frt. Madarászok a forradalom és szabadságharc vezető gárdájában a baloldaliakat jelentették. Tevékeny szerepük volt a Honvédelmi Bizottmány munkájában, a forradalom eredményeinek védelmében. Rendőri tervezetük is mutatja, hogy ezt a védelmet komolyan és következetesen gondolták: elképzeléseikben az egységes, központi irányítás a lehetőséghez képest jó szervezetikereteket kap. A rendőrség célja egy pontra irányul: az állam jólétére és belső biztonságára. — A tervezet csupán egyes lényegtelen részeiben valósult meg, de talán kedvező külső és belső feltételek esetén sem realizálódhatott volna a központi hatalom túlkapásától, az önkormányzatok megnyomorításától rettegő megyebeli nemesség ellenében, s gondolunk itt a tervezet olyan elgon10 Kiemelés: Fábiánné Kiss Erzsébet. 11 Szemeréék tervezete pontosan nem határolja körül az alá- és fölérendeltséget. Valószínű azonban, hogy az ott említett kerületi rendőri hivatalok is közvetlenül az országos rendőrségnek tartoztak volna felelősséggel.