Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974)

Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974) - Fábiánné Kiss Erzsébet: Az országos rendőrség ügye 1848–1849-ben / 187–209. o.

188 Fábiánná Kiss Erzsébet 1830-as évek végén tett nagy külföldi utazása alkalmával sem tanulmányozta a rendészet kérdéseit,

5 voltak határozott elképzelései a rendőrség feladatáról és majdani szervezetéről. A Minisztérium a rendőrség szervezésében tett intézkedéseinek megítéléséhez azonban előbb körvonalazni kívánjuk a kor erre vonatkozó eszméit, úgy, amint azokat a „politikai tudományok" egyik első hazai rendszeres összefoglalója, Karvassy Ágoston mutatja be. Korabeli felfogás a rendőrség mibenlétéről, céljáról® A rendőrség feladata a „közbátorság" (állambiztonság) és a „személyes bátorság" védelme. Az államot és polgárait egyrészt az emberek, másrészt a természeti elemek veszélyeztetik. Az emberek ártó cselekedetei részben „gonosz" szándékból, '(azaz „felforgatás", forradalom szervezése vagy lopás, rablás stb), részben vigyázatlanságból, pl. balesetek fakadhatnak. A policia rendeltetése, hogy ezeket a veszélyeket és háborításokat elhárítsa, következményeit megszüntesse vagy enyhítse, és mindezzel egyidőben igyekezzék elejét venni ezeknek a zavaroknak pl. a magasabb műveltség terjesztésével, az elesettek pl. a siketnémák és a szegények felkarolásával. A rendőrség működési szférái: 1. Mivel a népesség számának, állapotának alakulása befolyással van a közállapotokra, van ún. népességi policia, azaz olyan elvek, amelyeknek alapján a rendőrség foglalkozik a népszaporulattal, ennek egészségi és anyagi feltételeivel, a demográfiai mozgás szabályozásával (pl. népességcsökkenés esetén szorgalmazza a bevándorlást, vagy túlnépesedés esetén megnehezíti a házasodási, előmozdítja a kivándorlást). A népességi policia fontos gyakorlati eszköze az összeírások készítése. 2. A népműveltség előmozdítása. Oktató, erkölcsre nevelő intézetek és egyéb olyan helyek és alkalmak révén, ahol a közgondolkodásra, közerkölcsre hatni lehet (mulatságok, színházak). Itt a rendőrségnek a bűnt megelőző feladata kerül előtérbe. Célja valláserkölcsi alapon álló, az államot tisztelő, „kilengésektől" tartózkodó polgárok nevelése az élet minden területén és minden életkorban. 3. A szegényt policia egyrészt gyámolítja a már meglevő szegényeket, másrészt igyekszik elejét venni az elszegényedésnek. Mi lehet az elszegényedés oka? Korhelység, balesetek, munkaképtelenség stb. És az elhárítás módja? Takarékpénztárak, biztosító intézetek, zálogházak, szegényházak stb. 4. A közbátorság védelme csoportozás, forradalom esetén, ül. ennek megelőzése A sajtó figyelése. 5. A személyes bátorság védelme (gyilkossági ügyek; öngyilkosság; balesetek felderítése; tartalékélelem felhalmozása az éhínség megakadályozására, a termékek árának ellenőrzése stb.). 6. Az orvosi policia azaz egészségügyi rendészet hárítja el a betegség okait és látja 6 Szemere Bertalan: Utazás külföldön. 1—2. köt. 2. kiadás. Pest. 1845. 8 Karvasy Á. id. m. 1843. 1. köt. 87—163.1. és id. m. 1866. 5.1. — Karvasy Ágoston nézeteinek általános felfogásként való ismertetését az indokolja: hogy őmás vonatkozásban is a közfelfogás követőjének bizonyult. Pl. F. List és A. Smith közgazdasági elveit tette magáévé (Magyar életrajzi lexikon), márpedig pl. List elég népszerű olvasmány volt akkoriban Magyarországon a reformpolitikusok körében; elég csak Kossuthra hivatkoznunk.—Magyarországon Karvasy adta elő és nyomatta ki először—1843—1844-ben— nézeteit a politikai tudományokról. Az 1848-ban is tevékenykedő politikusok ismerhették műveit, magukévá tehették elveit.