Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974)

Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974) - Farkas Gábor: Székesfehérvár város törvényhatósági bizottsága, 1919–1929 / 163–186. o.

184 Farkas Gábor egyetlen tagja vagy vezére se kerüljön a kisgyűlésbe, a törvényhatósági bizottság albizottságaiba vagy választmányaiba. A kisgyűlés számát 20 főben állapították meg. A tagok választása során onnan kimaradtak a kisgazdák. Ez a városban igen nagy visszatetszést szült, hiszen a kormánypárt jól tudta, hogy a város parasztságának milyen súlya van a város életében. Ezért a főispán élt kinevezési jogával, és a kisgazda-mozgalom két vezérét (Kovács Imre, Lits Ferenc) küldte a kisgyűlésbe.

97 A városi választást Holly Géza, pártja nevében opponálta. Ezt azonban az igazoló választmány elutasította.

98 Széchenyi Viktor Holly Géza 1929-beni „rebellióját" nem felejtette el. Ezután mellőzte, természetesen Ketskés Elekkel együtt. Ezt azonban csak azzal a húzással tehette meg, hogy Lits Ferencet, Szalcgruber Józsefet, a kisgazdatársadalom vezetőit a legbizalmasabbnak látszó ügyekbe is beavatta. Ugyanakkor megírta a belügyminiszternek, hogy ez a választás nem volt diadalmenet, és egyáltalán nem az Egységes Párt győzelme volt, hanem a „tisztességes emberek összefogásának kell tekinteni a radikális proletáreíem ellen".

99 Persze a főispán tévedett, amikor a városházi ellenzéket is idesorolta. Ezek politikája kizárólag ellenforradalmi platformról indult és azon is maradt. 1918 őszén az ellenzék hatalomra került, de 1919 tavaszán kiszorult onnan. Ezért voltak olyan gyűlölettel elteltek a proletárdiktatúrával szemben, amely évekig táplálta őket a bukás után is. Az ellenzék intranzigens vezére, Holly Géza utolsó erőfeszítést a hatalom megszerzésére az 1929. évi törvényhatósági választáson tett. A hatalmon levők azonban sikerrel megakadályozták ennek elérésében. A kormánypárt ezután gyűlölettel emlegeti Holly Géza nevét, mint aki majdnem felborította az általuk elképzelt választási rendet. Mégis ez a választás volt az, melyben a városházi ellenzék még megmutatta erejét, majd széthullott. A vezérek a 30-as évek elején betagozódtak a kormánypárti hatalom szféráiba; Holly Géza 1929 decemberében tb. tisztifőügyész lett, ami hallgatásra kötelezte. A kisgazda tömegek elveszítették tekintélyes vezetőiket, és bátortalan lépéseket tettek ebben az évben már kibontakozó országos kisgazda mozgalom felé. A kormánypártnak az ellenzék leszerelésére tett lépése jó manővernek bizonyult. Amikor 1930. július közepén a Zavaros-panama napvilágra került — s ez a városban majdnem népi megmozdulásba csapott át —, a városházi ellenzék már nem állt az élre. Holly 1932 októberében Hóman képviselői mandátumának megszerzésén fáradozott; előzőleg Csitáry — aki 1931 decemberétől polgármester — a városházi ellenzék végleges felszámolásáról adott hírt a kormánypárt vezetőjének. Az új polgármester egyik legjobb politikai sakkhúzásának tekintették a Városi Párt felszámolását. Az ellenzéki tömegek csalódtak kispolgári vezéreikben, s ezért az újabb ellenzéki tanokat hirdető politikai csoportosulásokat keresték. A harmincas évek elején Székesfehérvárott is felváltotta a konzervatív politikát a modern jobboldaliság, amely azután talajt szolgáltatott a nácizmus magyarországi képviselőinek. A székesfehérvári városi ellenzék széthullását siettette az a politikai szituáció, amely Gömbös hatalomra kerülésével országszerte előállott. A városi ellenzék csoportjai a kormánypolitikában saját törekvéseiket vélték realizálódni. . Farkas Gábor 97 Városi közgyűlési jegyzőkönyvek, 1929. dec. 98 Főispáni bizalmas iratok. 1929—23. sz. 99 Ua.