Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974)
Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974) - Farkas Gábor: Székesfehérvár város törvényhatósági bizottsága, 1919–1929 / 163–186. o.
168 Farkas Gábor zású Kari cég tulajdonosát, Kari Istvánt tartották. Évi adóösszege 1927-ben 5146 pengő volt. A virilis lista 2. helyén Grósz Bernát vaskereskedő már csak 2962 pengő adót fizetett. A harmadik helyen álló, ugyancsak vaskereskedő adója még meghaladja a 2 ezer pengőt, de az utána következő 32 adózó már 1000—2000 pengő, és 87-en 500—1000 pengő, és 12 fő csak 460—500 pengő közötti adót fizetett. így került be ebbe az utolsó kategóriába 3 kisbirtokos is 1928-ban. 19 Egyébként a Választott tagságnak 15%-a volt kisgazda, összesen: 17 fővel. A törvényhatósági bizottság olyan társadalmi rétegeket tömörített, melyeknek a burzsoá restauráció alapvetően érdekükben állott. A város felső vezetésében érvényre jutott keresztény-nemzeti irányzat lényegében az 1918 előtti konzervatív politikai gyakorlatot követte. A proletárdiktatúra megdöntése után a törvényhatósági bizottság első ülését augusztus 14-re hívták össze. Itt József királyi herceg kormányzói kinevezését vették tudomásul, majd egy bizottságot hoztak létre a tisztviselők igazolására, s a városi háztartás és az iskolák ellenőrzésére. 20 Szeptember 25-én pedig a közigazgatási bizottság felét választották újjá. A kilépő Kuthy József, Lőwy Karoly, Holly Géza, Kari István, Kovács Sándor tagokat ismételten újjáválasztották. 21 A két közgyűlést hamar, szinte 3 hetenként követték a többiek. Az ellenforradalmi rendszer városi restaurációját a helyi burzsoázia nagy energiával végezte. Pedig a nehézségek egyre gyűltek a város felett. A törvényhatóság működését majdnem két hónapig megbénította az augusztus 9-től október 6-ig tartó román megszállás. Az itt állomásozó dandárt a városnak kellett élelmeznie. Szeptember végén egymillió korona függőkölcsönt vett fel a város, hogy az idegen csapatokat élelmezni tudja. 22 Ugyanakkor a megszállók rendkívül bizalmatlanok a lakossággal, de a közigazgatási hatósággal is. Néha ellenségként kezelik a polgárokat, s Károlyi József az egyetlen, akit a dandárparancsnok tárgyaló félnek elfogadott. Károlyi József 1919 őszén minden erejét az ellenforradalmi rendszer megszilárdítására fordítja. Ott van október 12-én a nemzeti hadsereg bevonulásánál ,a Vásártéren a zászlószen telesnél. Üdvözli Horthy Miklóst a törvényhatósági bizottsági közgyűlés is. 23 A román megszállás után (október 6.) a felhalmozódott belső nehézségek — köztük a szociális nyomor — feszítik a bizottsági tagságot. Mindezek sajátságosan tükröződnek a törvényhatósági közgyűlés napirendjén; az indítványokban, határozatokban, s interpellációkban egyaránt. Kitűnt ugyanis, hogy a hatalom visszaszerzéséért folytatott küzdelem — a rend konszolidációja érdekében folytatott tevékenység — nem volt elégséges arra, hogy az ellenforradalmi tábort egybetartsa. A stabilizált viszonyok újra felszínre dobták a városházi ellenzéket, akik a városi vezetést, a törvényhatósági bizottság kormánypárti csoportjait támadták. Persze ebből nem következik az, hogy valami baloldali tömb alakult volna a Városházán. Sőt, ez az ellenzék a konzervatív városvezetést, a Károlyi-féle politika követőit ostorozta, s szélsőjobboldali nézeteivel, a faji ideológia terjesztésével élen járt az antiszociális, antiszemita, s Tanácsköztársaság-ellenes megnyilvánu19 FML. Fejér vármegye és Székesfehérvár város főispánjának iratai. Bizalmas iratok, 1929. (Törvényhatósági választások iratgyűjteménye) A továbbiakban: Főispáni bizalmas iratok. 20 FML. Városi közgyűlési jegyzőkönyvek 1919. 2. sz. 21 Uo. Ua. 1919—37. sz. 22 Uo. 1919—40. sz. 23 Uo. 1919—85. és 86. sz.
