Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974)

Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974) - Degré Alajos: Zala megye reformkori követutasításai / 143–162. o.

Zala megye reformkori követutasításai 151 Az 1790. évi bizottság tagjainak névsorát nem ismerjük. 1792-ben a Zala megye részéről az országgyűlési törvényelőkészítő bizottságokba (renicolaris deputatio) meghívottakon kívül Nóvák Krizosztom apátot és Skublics János táblabírót jelölték a bizottságba, melynek mozgatója most is Spissich János volt. 1796-ban a bizottság 27 tagú, köztük három mágnás (Batthyány Ferenc, Festetics György, Szápáry Péter), a szombathelyi püspök: és a csatári apát. 1802-ben mindössze 10, 1805-ben 27, 1807ben 27, 1811-ben 25, 1825-ben 10, 1830-ban 15 tagú bizottságot alakítottak. A harmincas években megint visszatérnek a nagy létszámú bizottságokra. Klasszikus példája ennek az 1843-ban kiküldött bizottság, melynek kereken 60 tagja van, köztük 3 mágnás, 3 prelátus, 2 kir. kamarás, 12 megyei tisztviselő és 40 táblabíró. 1847-ben a bizottság megint csak 24 tagú, tagja mindkét alispán, csak egyetlen gróf, de mindenki, aki a következő években Zalában szerepet játszott, így Deák Ferenc, Csányi László, Csertán Sándor* Csuzy Pál, Tolnay Károly, — de Bogyai Lajos a Bach kori megyefőnök is. Gondjuk van arra, hogy a majdnem tisztán katolikus Zalában tagja legyen egy ref. lelkész, de tagja legyen az immáron nagy tekintélyű Plánder Ferenc tudós novai esperes, az aulikusság és a jobbágyvédelem egy személyben hű képviselője.

42 A bizottság tagjainak túlnyomó része azonban a középbirtokos családokból, Bottkákból, Séllyeyekből, Hertelendyekből, Oszterhueberekből Skublicsokból, Inkeyekből. Forintosokból, Csertánokból, Mlinaricsokból, Vioszokból, Mesterházyakból, Csillagokból, Deákokból, Gyömöreyekből, Sümeghyekből, Farkasokból kerül ki. Nem mindig a nagy vagyon adja a tekintélyt. Az aránylag szerényebb vagyonú Kisfaludy Sándor például 1807-től haláláig mindig tagja az utasítást szerkesztő bizottságnak. A kész utasítások némely pontjában rá is ismerhetünk Kisfaludy gondolkozására. Természetesen a nagy létszámú bizottság kevésbé volt alkalmas az érdemi vitatkozásra, de egy ügyesen megszervezett csoport azt könnyen irányíthatta, „elbeszélve" a többiek előtt az időt. E bizottságokban Deák javaslatai mindig elfogadást nyertek. A nagy létszámú bizottság előnyeire mutat, hogy Somogyban a forradalmibb hangú 1790. és 1792. években 9, illetve 5 tagú bizottság készítette elő a követutasítást, és Zalánál lényegesen általánosabb, hagyományosabb követelésekkel állt elő, sőt szükségesnek tartották külön követelni a halálbüntetés visszaállítását, a kiszabott halálos ítéletek végrehajtását,

43

1805-ben, 1807-ben és 1811-ben, amikor mincs nyoma bizottság kiküldésének, hanem közvetlenül a közgyűlés tárgyalja az instrukciótervezetet, meglepően határozott sérelmeket csatolnak az ez években természetesen szürke utasításokhoz.

44 Természetesen nem lényegtelen, hogy milyen volt a bizottság összetétele. Mert Baranyában, ahol mindig a püspök főispán volt a bizottság elnöke, tagjai pedig kizárólag prelátusokból és megyei tisztviselőkből álltak, majdnem mindig semmitmondó többnyire konzervatív utasításokat állítottak össze.

45 Az utasításszerkesztő bizottság főleg elvi fontosságúnak tartott tervezeteit a megye közölte más megyékkel is,

46 ha nem is mindig érdemi hatással, másrészt tudatosan is felhasználta más megyéknek az utasítás tárgyában érkezett átiratait. Ez jól áthidalta 43 Kjkv. 1843. febr. 13. 325. L, 1847. aug. 30. 2605. sz. 43 Melhárd 56, 163, 164.1. 44 Melhárd 296—8, 312—8, 394—7.1. 45 Németh Vadász József: Baranya megye országgyűlési követutasításai 1807—1847. c. kézirata a Zala megyei Levéltárban. 46 Melhárd 85.1.