Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974)

Levéltári Közlemények, 44–45. (1973–1974) - Borsa Iván: A magyar medievisztika forráskérdései : medievisztika és a levéltári anyag / 103–121. o.

A magyar medievisztika forráskérdései 107 eltérő helyzetet produkált. Az egyes témák kutatói általában arra kényszerülnek, hogy a korszak teljes levéltári forrásanyagát átkutassák. Legfeljebb földrajzilag körülhatá­rolt egyes területek, s kisebb alkorszakok kutatói tudják kivonni magukat a teljes forrásanyag átnézésének kötelezettsége alól. 11 A korszak teljes levéltári forrásanyagának átnézése — főleg egyetlen személy részére — nagy, de nem reménytelen és végeláthatatlan feladat. Munkaközösségek már lényegesen könnyebben meg tudnak birkózni vele. E nagy időt igénylő feladat megkönnyítése immár évszázadok óta kutatók és levéltárosok számára állandó problémát jelentett. Számos kezdeményezés született, országos és helyi elgondolások, egészben vagy részben kivitelezett tervek szolgálták a nemes célt, s születtek külön­böző értékű eredmények. A minél szélesebb levéltári forrásbázisra való tudatos törekvés első képviselőjé­nek Hevenesi Gábort kell tekinteni. A magyar katolikus egyháztörténetírást tuda­tosan fellendíteni kívánó jezsuita iskola egyik eminens képviselője anyaggyűjtő szabályzatában három forrást jelöl meg: a nyomtatott könyveket, a kéziratokat és a hagyományt. Kéziratok alatt a levéltári anyagot és a különböző, főleg templomi fel­iratokat értette. Feltárandónak vélte az Archívum regni, a királyi kancellária és ka­mara iratanyagán kívül az érsekek, káptalanok, prépostságok, rendházak, megyék, városok stb. levéltárait és a családok iratait is. Nem volt kifejezett célja a Mohács előtti korszak kutatása, de működésének idején (a XVII. század utolsó és a XVIII. század első negyedében) e korszak majorizálta az utána következő nem teljes két évszázadot. Tevékenységének levéltártörténeti jelentőséget kölcsönöz még az a körül­mény is, hogy első volt, aki — Kolonich Lipót esztergomi érsek hathatós támogatá­sával — 1702-ben kutathatott a Magyar Kamara levéltárában. Lelkes és kitartó for­rásgyűjtésének eredménye az a 96 kéziratos kötet, amelyeket zömmel levéltári és ezen belül jelentős mértékben Mohács előtt keletkezett iratanyagról készített másola­tai töltenek meg. 12 11 A szervesen fennmaradt levéltári fondok többségét városok, családok és egyházi intézmé­nyek őrizték meg. Minthogy a városok, az egyházi intézmények é^ a legtöbb család levéltára az or­szág meghatározott területére vonatkozó iratanyagot őrzött meg, a földrajzilag körülhatárolható téma kutatója segítséget kaphat a forrásanyag körülhatárolására is. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy minden helytörténeti téma kutatása ily módon megkönnyíthető. így például Budapest történetéhez a levéltári forrásanyag összegyűjtése csak a teljes okleveles anyag átnézésével volt meg­oldható. —• Az Országos Levéltár Diplomatikai Levéltárához Időrendi mutató áll rendelkezésre, aminek segítségével a kutató kiválaszthatja azokat az okleveleket, amelyek az általa vizsgált alkor­szakban keletkeztek. — E két módszer kombinációja is segítheti egyes kutatók számára az átnézendő forrásanyag redukálását. 12 Hóman Bálint: A forráskutatás és forráskritika története. A magyar történettudomány kézi­könyve. I. kötet 3/A. füzet Budapest, 1925. 10. — Hevenesi „Modus matériáé conquirendae pro annalibus ecclesiasticis regni Hungáriáé continuandis a P. Gabiele Hevenesi S. J. compositus et typis datus" című összefoglalójában az „unde notitiae utiles haberi possint?" kérdésre a kéziratos anyag vonatkozásában így válaszol: „Ex manuscriptis publicis, qualia sunt archivia(í) regni, Can­cellariae, Camerarum Regiarum, archiepiscoporum, capitulorum, praepositorum, religiosarum fa­miliarum, comitatuum, ci vita tum etc. Item ex privatarum familiarum monumentis.... Ex inscriptioni­bus, quae in templis... inveniuntur." (Másolata Eötvös Loránd Tudományegyetem Könyvtára, Kézirattár, Kaprinai gyűjtemény XLII. kötet fol. 214—215.) —• Hevenesi szabályzatáról lásd Höl­vény( György: Hevenesi Gábor útmutatásai a történeti forrásanyag gyűjtéséhez. Az Egyetemi Könyv­tár Évkönyvei VI. 1972. (1973) 147—152. — A kamarai levéltárban történő kutatás megkezdésére vonatkozóan lásd Fejér: Codex diplomaticus Hungáriáé ecclesiasticus ac civilis. Tomus I. Budae 1829,9—10i

Next

/
Oldalképek
Tartalom