Levéltári Közlemények, 43. (1972)

Levéltári Közlemények, 43. (1972) 1. - Kállay István: A családülés / 3–32. o.

30 Kállay István A levéltárnok még számos egyéb kérdésről is beszámolt a családülésnek. így jelentette pl. 1838-ban a Harruckern család levéltárnoka, hogy a szarvasi levéltárat megmentette a márciusi árvíztől.

279 Más levéltárnokok rendszeresen referáltak a kintlevő iratokról.

280 A legkülönösebb észreVétel kétségtelenül a Csáky család levéltárnokától származott 1839-ben: jelentette, hogy a Melith Klárának, Csáky István országbíró özvegyének tetemeit magában rejtő koporsót évek óta a levéltárban őrzik. A levéltárnok szerint az nem megfelelő hely a koporsó számára, jobb volna a hatkóci kápolnában elhelyezni. A családülés határozata szerint a koporsó továbbra is a levéltárban maradt.

281 Melith Klárát különben 1685-ben a szepesváraljai irgalmasrendiek templomában

282 Renyes István jezsuita hitsznónok temette el.

283 Nem tudni, hogyan került koporsója a XIX. századra a család levéltárába. * * * Összegezve az elmondottakat: a családülésnek, a családi magánigazgatás egyik szervének feladata a család közös ügyeinek szabályozása és intézése. A magyarországi főnemesi és nemesi birtokos családok — habár kétségtelenül korábban is tartottak üléseket — jegyzőkönyvet a XVIII. század közepétől vezettek. Minden férfi családtag megjelenése kötelező, az ülés azonban a megjelentek számától függetlenül határozatképes volt. A személyenkénti (ágankénti) szavazással hozott határozatok a meg nem jelenteket is kötelezték. Az ülésen — meghívás alapján — a családtagokon kívül a család egyes tisztviselői is jelen lehettek. A családülést az elnök (senior) hívta össze, a saját lakóhelyére, rendszerint előre meghatározott, állandó időpontban. Halasztást nem tűrő ügy megvitatására kisgyűlést tartottak. A családülés szervezete egyszerű volt: feje az elnök (senior), választott tisztségviselői az igazgató, a jogügyigazgató, a közös javak kormányzója és a családgazda. A XIX. század elejétől egyre jobban érvényesült a (számvizsgáló, osztályos, úrbéri, gazdasági) bizottsági ügyintézés. Az ülés hatásköre a közös ingatlan- és pénzvagyonra, az ezzel összefüggő úrbéri és kegyúri ügyekre, a közös perekre, a jogszolgáltatásra (úriszék) és a családi levéltárra terjedt ki. Felügyelt ezenkívül a család egyéb igazgatási szerveire. Működésének vizsgálata nemcsak a családtörténet, hanem a történelemtudomány más ágazatai (gazdaság-, hely-, jogtörténet, stb.) számára is fontos adatokat szolgáltat. Kállay István 279 P 418. Fase. P. No 17. Szarvas, 1838. máj. 21. 280 P 71. Fasc. 131. No 39. Pest, 1845. jún. 2.; No 40. Pest, 1846. jún. 3., No 41. Pest, 1847. jún. 1. 281 P 71. Fasc. 131. No 28. Pest, 1839. jún. 1. 282 Málnási Ödön: i. m. 48. 1. 283 Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, XI. k. Budapest 1906. 781. 1.