Levéltári Közlemények, 43. (1972)
Levéltári Közlemények, 43. (1972) 1. - Bakács István: A Magyar Nemzeti Múzeum Levéltárának története az Országos Levéltár keretében, 1934–1945 / 33–84. o.
60 Bakács István szállítása és elhelyezése nagy nehézségekbe ütközött volna, s annak a felfogásnak is eredményeképpen, hogy anyagukat Szádeczky Kardoss Lajos amúgy is feldolgozta. 134 így semmisült meg az a gyűjtemény, amely már századunk elején 873 város és község 1419 céhével kapcsolatos iratanyagot foglalta magában. 135 S visszamaradt a Múzeumi Főigazgatóság és a Levéltári Osztály teljes iratanyaga is, nemkülönben a Kisebb letétek gyűjteményének majdnem teljes 1526 utáni anyaga. 135a Sajnos, az említett „óvóhelyeken" elhelyezett iratanyagról nincsen kimutatásunk, csupán azt tudjuk, hogy a nyugati szárny alagsorában 754 doboz Mohács előtti oklevelet helyeztek el. 136 Egyébként azokból a kisebb terjedelmű családi levéltárakból, ill. gyűjteményekből, amelyekben Mohács előtti oklevelekről tudomással bírtak, az okleveleket filmre vették, maguk az oklevelek azonban, minthogy különválasztásukra nem volt meg az elvi alap, az 1526 utáni anyaggal együtt megsemmisültek; így pusztult el 35 fond 1138 — nem kis részben másolatban levő — oklevele. 137 Hogy az Országos Levéltár épületét s alagsorát biztonságosnak vélték, bizonyítja, hogy Esterházy Pál herceg a Tárnok utcai palotájában elhelyezett hitbizományi levéltárának jelentős részét 36 hatalmas ládában 1942 októberében, ill. 1944 februárjában itt helyeztette el. 138 De az Országos Levéltár intézményében és épületében való bizalmat a biztonságos megőrzést illetően bizonyítja, hogy még 1944 decemberében is, amikor Budapest ostroma előrelátható volt, egyre-másra helyezték el a családok levéltáraikat, így a Kaas és a Kárász család, 139 de hasonlóképpen járt el a Magyar Országgyűlés Műszaki Hivatala és a Külügyminisztérium levéltári osztálya, nemkülönben az Állami Földmérési Hivatal is. 140 Sajnos, a német hadvezetőség éppen úgy nem kímélte az Országos Levéltárat, mint a fővárost, sőt az épület nyugati szárnyán levő alagsori raktárban, egyik „tárgyi" óvóhelyünkön, hadikórházat rendeztek be. 141 1945, január 25-én az épületet ért egyik találat pedig lángra lobbantotta a III. emeleti raktártermet, s a Múzeumi Levéltár más raktárba, ill. óvóhelyre el nem szállított anyaga tűz martalékává lett. Mint mondottuk, a nyilvántartások hiányosságai következtében pontos adataink nincsenek az elpusztult anyagról s így annak terjedelméről, évkoréról olyan kimutatást nem tudunk készíteni, mint tettük azt 1957 elején. 142 Hiszen pl. sem a Nemzeti Színház, sem a Magyar Kereskedelmi Társaság iratainak, sem Kossuth Lajos díszokleveleinek, vagy a Múzeumi Főigazgatóság és a Levéltári Osztály ügyviteli iratainak, a Kisebb letéteknek, a különböző gyűjteményeknek (céhiratok,^ pecsétgyűjtemény) pontos terjedelméről nem állanak rendelkezésünkre adatok. így tehát meg 134 Szádeczky-Kardoss Lajos: Iparfejlődés és céhek története Magyarországon. I—II. Budapest, 1913. — A II. kötetben helységek és azon belül iparágak szerint sorolja fel a céhiratokat s azok őrzőhelyét. 135 A Magyar Nemzeti Múzeum múltja és jelene... 63. 1. i35a Kivétel a Gámán (P 291) és a Mara (P 490) család anyaga. 136 OL 332/1943, 219/1943. asz. 137 A szóbanforgó oklevelek filmjeit 1945 után kinagyították és a Mohács előtti gyűjtemény 94899—96036 számai alatt helyezték el. — Borsa i. m. 315.1. 138 OL 2984/1942, 255/1944, 817/1949. asz. 139 OL 1066 ill. 1076/1944. 140 OL 1178, ill. 1153/1944, 2768/1942. 141 Jánossy Dénes: Budapest ostroma és az Országos Levéltár. Levéltári Közlemények 1946. (XXIV. évf.), 5. 1. — Ember Győző: Az Országos Levéltár huszonöt éve (1945—1969). Levéltári Közlemények 1970. (XLI. évf.), 4. 1. 142 L. Levéltári Szemle 1957. (VII. évf.), 1—2. sz. 17. sk. 1.
