Levéltári Közlemények, 43. (1972)

Levéltári Közlemények, 43. (1972) 2. - KRÓNIKA - Balázs Péter: A tanácsi levéltárak 1971-ben / 543–563. o.

Krónika 557 — tekintettel az e munkához fűződő fontos és többoldalú szakmai igényekre — a tanulmányok befejezésének határidejéül 1971. szeptember 30-át jelölte meg; b) a Levéltári Igazgatóság — a IV. ötéves terv célkitűzéseinek megfelelően — továbbra is támogatta a tanácsi levéltárak elsődlegesen helyi igényeket kielégítő, de a tudományt és közművelődést általában is szolgáló helytörténeti publikációs munkáját. A tervidőszak alatt a Levéltári Közlemények 1970. évi 1. és 2. füzete és a Levéltári Szemle 1971. évi 1., 2., és 3. száma jelent meg. Az Országos Levéltár dolgozói által végzett kiadványmunkáról a Levéltár külön beszámolója részletesen tájékoztat. A tanácsi levéltárak és a LIG dolgozói közül Balázs Péter a magyar levéltárügy 1945—1969. évi történetéről (LK), illetve az általános levéltárak 1969. évi munkájáról (LK) számolt be. A Levéltári Szemle összeállítást közölt levéltáraink műemlékjellegű berendezéséről, valamint a Békés megyei termelőszövetkezetek iratkezeléséről (ez utóbbit Bálint Ferenc ésCsipes Antal tollából). A hatóság- és hivataltörténeti tanulmányok közül Rácz Bélának a Belügyminisztérium felszabadulás utáni újjászervezéséről, Degré Alajosnak egy dunántúli körjegyzőség felszabaduláskori helyzetéről szóló tanulmánya a Levéltári Közleményekben, —• a közép- és alsófokú közigazgatási szervek hivataltörténete ágazatonkénti vizsgálatának témaköréből Lengyel Alfrédnak a tanácsi végrehajtó bizottságok titkárságairól (1950—1955) és Sáry Istvánnak a tanácsok kommunális igazgatásáról (1950—1955) készült összeállítása a Levéltári Szemlében jelent meg. A levéltárak helytörténeti munkássága nem szűkölködik eredményekben. A Tanulmányok Budapest Múltjából XVIII. kötete Bácskai Verának a „Pénz és áruhitel Pesten a XVIII. század második felében", Felhő Ibolyának „Mária Terézia úrbérrendezése a Buda és Pest környéki helységekben", valamint Szekeres Józsefnek „Ganz Ábrahám életrajza", a Budapest című folyóirat Szekeres Józsefnek a „Kontinensünk első földalatti vasútja" című írását közölte. A Vasi Szemlében Horváth Ferencnek a megye felszabadulásáról összeállított dokumentumgyűjteménye, továbbá „A kanizsai határőrvidék nemzetiségei és a török veszély", valamint Sáry Istvánnak a „100 éves a Győr— Szombathelyi vasút", a „Helytörténeti tanulmányok és krónikák a felszabadult Magyarország történetéből" című kötetben Horváth Ferencnek „A fasizmus végnapjainak jellegzetességei a Nyugat-Dunántúlon" és Kiss Máriának a „Vas megye tanügyi helyzete az 1944—45-ös iskolai évben" című tanulmánya olvasható. A „Győr" című várostörténeti kötetben Lengyel Alfrédnak a középkori, továbbá a Bach-kori Győrről, Bácskai Verának Győr XVIII. századi társadalmi összetételéről, Balázs Péternek Győr feudalizmusvégi és a polgári forradalom alatti történetéről, végül Vörös Károlynak Győr dualizmuskori gazdasági életéről és társadalmáról írt tanulmánya jelent meg. Len-. gyei Alfrédnak az „Adalékok a győri munkásmozgalom történetéhez (1907—1908)" című összeállítását az Arrabona, Ortutay Andrásnak „A dorogi bányászok bér- és életviszonyai 1919-ben" című írását az Új Forrás közölte. A Fejér Megyei Történeti Évkönyv 1971. évi kötetébe Farkas Gábor a török kiűzése utáni Fejér megyei nagybirtokosokról, továbbá egy 1746. évi Fejér megyei kézműves árszabásról, Móra Magda Fejér megye H. József alatti népességéről írt. A Somogy Megye Múltjából című levéltári évkönyv 1971. évi kötete Bencze Gézának „A Kapós vízrendezési munkálatai Somogyban 1820 — 1855", Tóth Tibornak „Az ellenőrzés és irányítás rendszere a reformkori mernyei uradalomban", Simonffy Emilnek „Elkülönítés és tagosítás Kaposváron a jobbágyfelszabadítás után" és Kanyar Józsefnek „A földreform gazdasági és társadalmi következményei Somogy megyében az 1935. évi mezőgazdasági statisztikai felvételek tükrében" című összeállítását közölte. A tervév folyamán jelent meg a Baranyai Helytörténetírás című levéltári évkönyv 1970. évi kötete,, amelyben Szinkovich Mártának az 1950—1954 közötti tanácsi jegyzőkönyvekről, Baranya Margitnak pécsi egyetem diákjóléti intézményeinek felszabadulás utáni működéséről, Kopasz Gábornak a pécsvárad közalapítványi uradalom iratairól és V. Boreczky Beatrixnek Márévár XIII—XV. századi törénetétről szóló írása található. Simonffy Emilnek a „Zala megye mezőgazdasága 1919-ben" (Tanulmányok a Magyar Tanácsköztársaság Zala megyei történetéből) és „A nagykapornak! szocializált gazdaság 1919-ben" (Agrártörténeti Szemle, 1970) című tanulmánya ugyancsak a tervév folyamán jelent meg. A Nógrád Megyei Levéltár Kiadványai sorozatban került publikálásra Schneider Miklósnak „Dézsma és robot. A jobbágylakosság helyzete a 18. sz. végén a mai Nógrád megye területén" című összeállítása. A Borsodi Történeti Évkönyv III. kötete tartalmazza Román Jánosnak a Borsod megyei községi nemzeti bizottságok iratairól, szervezetéről és működéséről, Petik Lászlónak az Abaúj megyei nemzeti bizottságok megszervezéséről'és fejlődésük első szakaszáról és Kovácsi. Gábornak az Abaúj megyei járási és megyei szintű felszabadulás utáni közigazgatás megszervezéséről készült tanulmányát. Komoróczy György a Bihar megyei politikai szervezetek kialakulásáról (Déri Múzeum Évkönyve, 1968), továbbá a „Hajdúdorog története" című kötetben a község 1950 előtti közigazgatásáról, Béres András a község állattartásáról és tanyai életéről (a XVII. sz. végétől) írt, Nagy Gyuláné pedig a község földrajzi neveinek és birtokosainak jegyzékét állította össze. Balogh Istvánnak