Levéltári Közlemények, 43. (1972)

Levéltári Közlemények, 43. (1972) 2. - KRÓNIKA - Ember Győző: A Magyar Országos Levéltár öt éve, 1966–1970 / 441–515. o.

474 Krónika Anyagunk gyarapításában és védelmében jelentős eredményeket értünk el. A külső munkának voltak fogyatékosságai, de a belső munka minden területén túlteljesítettük azokat a feladatokat, amelyeket ötéves tervünk előirányzott. A mennyiség mellett a minőséggel is elégedettek lehetünk. Igaz viszont, hogy a tervezettnél jóval több időt, 36 009 nap helyett 39 073 napot fordítottunk anyaggyarapító és anyagvédelmi munkákra. , Rendezés Rendezési munkánkban fő feladatoknak Ötéves tervünk összeállításakor a középszintű rendezést és ahhoz kapcsolódva a mintaállványozást és a raktári jelzetelést tekintettük. II. osztályunkon már a középszintű tárgyi át- vagy továbbrendezés lépett elő fő feladattá. Menet közben azután anyagunkat a tervezettnél jóval nagyobb mértékben csoportosítottuk át, a végleges raktári rend is egyik rendezési fő feladatunk lett. A fentieken kívül kisebb mérvű egyéb rendezési munkákat is végeztünk: szekciók közötti átcsoportosítást, fondszintű rendezést, ellenőrző rendezést, kiegészítő rendezést és levéltári jelzetelést. Levéltárunk anyagának tektonikája 1966 és 1970 között alapjában változatlan maradt. Anyagunk felső szinten továbbra is szekciókra, a szekciók levéltárakra, a levéltárak fondokra, a fondok pedig állagokra tagolódtak. Állagainkat és állagtalan fondjainkat törzsegységeknek nevezzük. Vannak olyan szekcióink, amelyek egyetlen levéltárból állanak, amelyek nemcsak szekciók, hanem egyben levéltárak is. Megfordítva: vannak olyan levéltáraink, amelyek egyben szekciók is. Vannak továbbá olyan levéltáraink, amelyek egyetlen fondból állanak, amelyek egyben fondok is. Megfordítva: vannak olyan fondjaink, amelyek egyben levéltárak is. Egyetlen fondot csak abban az esetben minősítettünk levéltárnak, ha anyaga valamikor önálló levéltári intézmény anyaga volt. Vannak fondjaink, amelyek nem tartoznak valamely levéltárba, hanem közvetlenül — levéltáron kívül — kaptak helyet valamelyik szekció keretében. A fondok egyik része nem tagolódik állagokra, ezeket állagtalan fondoknak nevezzük. Az állagokra tagolódó fondókat pedig állagos fondoknak mondjuk. A szekciókat az ABC nagy betűivel jelöltük. A levéltárak nem kaptak külön jelet. Nincs külön jelük az állagos fondoknak sem. A szekciókon belül az állagtalan fondokat és az állagokat 1-gyel kezdődő, folytatólagosan növekvő arab számokkal jelöltük meg. Tehát csupán a szekciókon belüli legkisebb törzsegységek kaptak számokat. Ezek a számok nemcsak azt jelzik, hogy az illető törzsegység a kérdéses szekciónak hányadik legkisebb törzsegysége, hanem egyben azt is, hogy a kérdéses szekción belül milyen nála nagyobb törzsegységekbe — fondokba vagy levéltárakba — tartozik. A szekciók betűjelét és a szekción belüli legkisebb törzsegységek számjelét együtt törzsszámnak nevezzük. A törzsszám az illető törzsegység jelzete, jelekkel kifejezett címe. Levéltárunk törzsegységei száma — a népi demokratikus osztályt figyelmen kívül hagyva — 1965 és 1970 vége között az alábbiak szerint alakult.