Levéltári Közlemények, 43. (1972)

Levéltári Közlemények, 43. (1972) 2. - FOLYÓIRATSZEMLE - Bekény István: Revista de Archivos, Bibliotecas y Museos. Tomo LXXV, 1–2. (1968–1972) / 439–440. o.

Folyóiratszemle 439 is közli. — M. KÁNDEL azokat a társadalmi súrlódásokat ismerteti, amelyek a kereskedők és a boj'árok között a török megszállás alóli felszabadulás után robbantak ki Giurgiuban. — M. TUDORICA és I. BURLACU összeállítása az 1866 és 1945 közötti román kormányok minisztereinek névsorát és betűrendes mutatóját tartalmazza a kinevezésekről és a felmentésekről a hivatalos lapban annak idején közzétett közlemények alapján. — N. DRÄGHICI a román állami levéltárakban újonnan alkalmazott restaurálási eljárást ismerteti. Itt olvasható a Levéltári Igazgatóságon 1969-ben végrehajtott gépi adatfeldolgozási kísérlet leírása és értékelése is. — I. BOTEZ'AN a I. Moldovan-féle széles körű és nagy politikai jelentőségű levelezést tartalmazó személyi fondot, I. FRÄTILÄ és N. WARDEGGER pedig a Hunyad megyei történelmi és régészeti társulat történetét és iratait ismerteti. A Dokumentumok című rovatban az 1595. évi moldovai lengyel expedíció naplóját, egy Boteni községre vonatkozó dokumentumot és T. Vladimirescu-ra vonatkozó, újabban feltárt dokumentumokat talál az olvasó. Az Addenda et conigenda című rovatban egy Angliába elvetődött moldovai trónkövetelő számára 1591-ben kiállított ajánlólevél címzettjére, a Cälugäreni-i (1595) csata színhelyére vonatkozó helyesbítéseket, az azugai sörgyár 1838. évi leltárát, az első aradi gyógyszerész rövid életrajzát, V. Alexandri néhány eddig ismeretlen levelét, és Xenopol hatalmas történeti munkásságának bibliográfiáját találja az olvasó. Bekény Istvpn REVISTA DE ARCfflVOS, BIBLIOTECAS Y MUSEOS. Servicio de Publicaciones del Ministerio de Educación y Ciencia, Madrid. Torao LXXV, 1—2, (Enero-Diciembre 1968—1972): A spanyolországi levéltárak, könyvtárak és múzeumok 1871-ben megindított és világszerte nagyra értékelt folyóirata az utóbbi években különböző okoknál fogva nem jelent meg. Az időközben újjászervezett szerkesztőbízottság, melynek elnöke GUILLERMO GUASTAVINO GALLENT, a Biblioteca Nációnál igazgatója, levéltáros-tagjai pedig ANTONIO, MATTLLA TASCÓN, a közjegyzői levéltár nálunk is jól ismert igazgatója és MARÍA DEL CARMEN PESCADOR DEL HOYO, az Archivo Histórico Nációnál osztályvezetője, most elhatározta, hogy 1973-tól kezdődően a folyóiratot ismét rendszeresen megjelenteti. Ennek előkészítése érdekében az 1968—1972. évfolyamokat egyetlen kötetben összevontan tette közzé. Az ízléses kiállítású és igen gazdagon illusztrált kötet a folyóirat címének megfelelően a levéltárak, a könyvtárak és a múzeumok területét érintő témákról közöl nem kevesebb mint 19 igen tartalmas és színvonalas tanulmányt. — RAFAEL ARNANZ Megjegyzések a történeti intézmények kérdéséhez című tanulmányában azt a feltevését fejtegeti és bizonyítja, mely szerint Guipúzcoa területén még mielőtt zártabb szerkezetű és szervezettebb községekbe tömörült volna a lakosság, egy-egy nagyobb kiterjedésű, de jól körülhatárolt földrajzi-gazdasági egység -— leginkább völgy — lakói együttesen rendezték közös gazdasági, igazgatási és jogszolgáltatási vonatkozású dolgaikat. A „valle" — völgy — intézménye aztán az oklevelek és krónikák tanúsága szerint a községek megszervezése után is fennmaradt és olyan területekre is kiterjedve, ahol völgy nincsen is, behálózta az egész Guipúzcoat. — MARIANO ARRIBAS PALAU A franciskánus misszionáriusok és más spanyolok hazatelepülése Marokkóból 1790-ben című tanulmánya — részben a függelékként közölt csaknem 40 egykorú dokumentum alapján — azokat a viszontagságokat és szenvedéseket írja le, amelyek árán Mawlay al-Yasic szultán uralomra jutásakor a Marokkóban élt spanyoloknak — misszionáriusok, tisztviselők, kertészek stb. — sikerült hazájukba visszatérniök. 1

— JUSTO GARCIA MORALES a francia akadémiának a spanyolországi könyvtárakra vonatkozó kérdéseire Petro L. Campomanes tudós államférfi által 1788-ban szerkesztett és a korabeli spanyol közműveltség színvonalát jól visszatükröző válaszokat közli és elemzi tanulmányában. — FILAR LEÓN TELLO a toledói érseki levéltárban őrzött dokumentumok alapján az ,,alcaná"-ra, a város egyik régi piacterére, az azon lejátszódott eseményekre és végül annak későbbi tulajdonosára, Pedro Tenorio érsekre vonatkozó adatokat ismertet. — MATILDÉ LOPEZ SERRANO egy újonnan előkerült jogi vonatkozású ősnyomtatványra hívja fel a figyelmet. — FLORENCIO MARCO RODRIGUEZ a salamancai egyetem levéltárának a peres ügyekre vonatkozó iratai alapján a hallgatók élelmezésébén és ellátásában közreműködő fuvarosok munkáját, jogi helyzetét és életkörülményeit mutatja be. — MARÍA DEL CARMEN PESCADOR DEL HOYO a zamorai kézművesek érdekképviseleti szervezeteinek történetét mondja el a kezdetektől a XVIII. század végéig. — CARLOS RODRIGUEZ JOULIÁ a simancasi levéltárban végzett kutatásai alapján négy XVII. századi spanyol kapitány életútját rekonstruálja tanulmányában. — JOAQUIN ENTRAMBASAGUAS és MANUEL FERNANDEZ NIETO Leandro Fernandez Moratin (1760—1828) költő és vígjátékíró levelezésének publikálásával kapcsolatos kérdésekről ír. — GUILLERMO GUASTAVINO Tirso de Molina vígjátékíró műveiben előforduló nevekről írt tanulmányát folytatva ezúttal a klasszikus istenek és hősök nevének előfordulásait elemzi. — EVERETT W. HESSE, a marylandi egyetem tanára, Lope de Vega-nak a szerelemről vallott felfogását