Levéltári Közlemények, 43. (1972)

Levéltári Közlemények, 43. (1972) 2. - FORRÁSKÖZLÉS - Kállay István: Adalék a nádori porta fogalmának változásához / 397–401. o.

FORRÁSKÖZLÉS ADALÉK A NÁDORI PORTA FOGALMÁNAK VÁLTOZÁSÁHOZ Szabó Dezső forrásközleménye

1 óta tudjuk, hogy 1763—1764-ben Balassa Ferenc az úrbérrendezés ügyében állandó levelezési kapcsolatot tartott Cornelius Neny udvari tanácsossal, a titkos kabinet titkárával.

2 Az azonban kevésbé ismert, hogy az úrbérrendezésen kívül más kérdésekben is véleményt adott. Balassa Ferencről előre kell bocsátani, hogy ezekre az évekre — fiatal, alig harmincesztendős kora ellenére — már jelentős politikai múlttal rendelkezett. Mint tudjuk, 1756-tól helytartótanácsi tanácsosként, 1758-ban brünni katonai élelmezési biztosként működött, 1762-től Szerem megye főispánja volt. 1763-ban a Szlavóniában kitört pestisjárvánnyal kapcsolatos egészségügyi biztosi teendőkkel bízta meg az uralkodó Vukovár székhellyel.

3 Innen küldte jelentéseit, előterjesztéseit kezdetben a járványról, később a közelgő országgyűlésről.

4 Az országgyűlés előkészítésével kapcsolatos az alább közölt levélváltás Neny és Balassa között. Balassa 1763 tavaszán Bécsbe szándékozott utazni, hogy az uralkodót néhány, az országgyűléssel összefüggő kérdésről tájékoztassa. A járvány miatt azonban az utazásra nem kerülhetett sor, ezért fordult levélben a titkos kabinet titkárához. Az 1763. április 8-i leveléhez (1. sz. irat) mellékelt összeállítása a nádori portát az 1609:62, törvénycikkig vezeti vissza. Elsősorban a törvényekre támaszkodva, visszapillantást ad a nádori porta történetéről. Levelét Neny árpilis 20-án nyugtázta; egyúttal értesítette, hogy előterjesztését az uralkodó kedvezően fogadta (2. sz. irat). Balassa ezt követően — április 23-án (3. sz. irat) — újabb levelet írt, melyben — mintegy érezve az előző hiányait — bővebb kifejtést ad a nádori portáról és országos összeírás elrendelését javasolja. A levélváltás igen tanulságos az utókor számára is. Megállapítható belőle, hogy a nádori porta fogalma nemcsak napjainkban, hanem már kétszáz évvel korábban, a kortárs számára is homályos volt. Balassa leveleiben nem tudott — vagy talán nem akart — a kérdésre megnyugtató, egyértelmű választ adni. Közlésüket mégis az indokolja, hogy a kortárs véleményét tükrözik egy napjainkban is nehezen tisztázható kérdésről.

5 A közölt iratokat a Haus- Hof- und Staatsarchiv (Wien) őrzi, a Neny hagyatékban (Nachlass Neny). 1 A magyarországi úrbérrendezés története Mária Terézia korában, Budapest 1933. 18—22, 35, 92, 140—157, 167—169, 185, 193, 304—310, 331—333, 548—581, 623—626, 643, 653, 1. 2 Cornelius Freiher von Mac-Neny 1762—1775 között volt a titkos kabinet titkára. (Rudolf Payer von Thurn: Die kaiserlich-königlichen Hofstellen, ihre Chefs und deren Stellvertreter, Wien 1902. Táblázat.) 3 OL P 1765. 3 tétel, 1763. május 25. — Beiktatása június 30-án volt. 4 Haus-, Hof- und Staatsarchiv, Wien, Nachlass Neny. 5 Baráth Tibor „A magyar állam adóügye 1605—1648" (Budapest 1929) című munkájában nem említi a nádori portát. — Juhász Lajos „A porta története" (Budapest 1936. 65.1.) című munkájában — Balásházy János 1830. évi művére hivatkozva — megsejtette, hogy a porta, 1609. évi meghatározásával kezdődött „ideális egységgé" válása. — Legutóbb Várkonyi Agnes -mutatott rá (Századok, 99. évf., 1965. 687.1.), hogy 1698-ban a porta fogalma mögött már nem az előző században az adózás alapjául szolgáló jobbágytelek, hanem a jobbágygazdaság és feltételezhető jövedelmezősége állt. i