Levéltári Közlemények, 43. (1972)

Levéltári Közlemények, 43. (1972) 1. - Bakács István: A Magyar Nemzeti Múzeum Levéltárának története az Országos Levéltár keretében, 1934–1945 / 33–84. o.

38 Bakács István A Nemzeti Múzeum épülete köztudomásúlag a húszas években egyre zsúfoltabb lett s így szükségessé vált egyes szervezeti egységeknek onnan való kiköltöztetése.

27 Minthogy Trianon után számos család költözött a Felvidékről és Erdélyből a fővárosba, a kastélyokból és udvarházakból kis, városi lakásokba, a családi fondok egész sora került a Múzeum megőrzésébe s a már korábban elhelyezettek is tetemes kiegészítésekkel bővültek.

28 A további fejlődés, a gyarapodás lehetőségének biztosítása végett 1926 közepén a Múzeumi Levéltárat felköltöztették az Országos Levéltár épületébe, ahol az iratanyag a Bécsikapu felé eső raktárszárny III. emeleti raktárába került, a tisztviselők pedig három II. emeleti, 48—50. sz. dolgozószobát kaptak. 1931 végén, ill. 1932 elején a levéltár egy-egy III. emeleti (60. és 61. sz.) dolgozószobát is kapott s ezek egyikét használták fel kutatóteremnek. Bár a felköltözéskor úgy tervezték, hogy az Országos Levéltár kutatótermében fognak a Múzeumi Levéltár kutatói is dolgozni,

29 gyakorlatilag erre már 1927-ből sincs adatunk.

30 Csánki Dezső, az Országos Levéltár főigazgatója ugyanis fenntartotta magának a Múzeumi Levéltár kutatói számára kiadandó engedélyekkel szemben a vétójogot s ebben meglehetősen merev felfogást érvényesített a levéltári kutatóktól megkövetelendő képzettséget illetően, ami a családi levéltárakban kutató hivatásos genealogusok és amatőr családtörténészek munkáját erősen megnehezítette, s így a Múzeumi Levéltár anyagában való kutatás teljesen a tisztviselői dolgozószobákban folyt.

31 Az Országos Levéltárnak pár évvel korábban átvett épületét és raktárberendezését a kormányhatósági szervek iratanyagának

1 legcélszerűbb tárolására alkalmas módon tervezték és kivitelezték. A beállítható fémállványok az akkori felfogás szerint a legalkalmasabbak voltak az iratanyag elhelyezésére és a csomózás akkor általánosan alkalmazott módja egy tisztán tartott raktárban a portól való védelmet megfelelőképpen biztosította s a homályos üvegablakokat a káros fényhatások ellen megfelelőnek tartották. Viszont — mint mondottuk — a Múzeumi Levéltár fiókospalliumos őrzési módja ettől merőben eltért. A múzeumi fiókos szekrények elhelyezése a fémállványok között nem volt lehetséges — kétségtelenül ezek egy része nem is volt elszállítható. A fiókok pedig, amelyeket különböző időben, különböző méretű szekrényekhez készítettek, egymástól eltérő méretűek voltak, még a fémállványokon is nehezen voltak elhelyezhetők: egységesen hosszabbak voltak a levéltári állványok 42 cm-es mélységénél; nem kis részük szélesebb volt annál, hogy egy polcon egymás mellett három férjen el belőlük, két fiók pedig nem töltötte ki a rendelkezésre álló teret. Ezenfelül 1926 első felében a Múzeumi Levéltárban tetemes menynyiségű volt az az iratanyag, amely eladdig nem is került fiókokba.

32 Minthogy a felfogás — helyesen — az volt, hogy pecsétes és Mohács előtti oklevél csak fiókban szállítható, szükséges volt üres fiókok biztosítása, mit úgy értek el, hogy 1926 tavaszán a fiókok egy részéből a palliumban levő iratokat kiemelték és az Országos Le27 Dézsányi Béla: Szervezet, ügyvitel és igazgatás az Országos Széchényi Könyvtárban a Horthy-korszak elején. Az Országos Széchényi Könyvtár Évkönyve 1967. Budapest 1969. 150. sk. 1. 28 Míg 1876—1919 között 231 letéti naplószám bejegyzés van, 1920—1934 között 225, tehát 44 év alatt csak valamivel több mint tizennégy és fél év alatt. 29 Bakács i. m. 311. 1. 30 Magyari László kartársam szíves közlése, Tanulmányomban ismételten nyújtott segítséget a múzeumi raktár 1934 előtti állapotának rekonstruálására, amelyért ehelyütt is köszönetet mondok. 31 Csánki ugyanis az 1848 előtti anyagban kutatóktól megkövetelte a latin nyelv tudását. Bakács i- m. 311. 1. 32 így pl. a Rákóczi-Aspremont család levéltára, L. Sulica: A Nemzeti Múzeumi Levéltár köitözködése... 5.. ill. 25. 1.