Levéltári Közlemények, 43. (1972)

Levéltári Közlemények, 43. (1972) 2. - Fallenbüchl Zoltán: A Magyar Kamara tisztviselői II. Józseftől a polgári forradalomig, 1780–1848 / 327–395. o.

332 Fallenbüchl Zoltán szintén dinasztiákat képez. Az előbb említett Grobettieken kívül különösen kiemelhetők a pénztári vezető állásokat birtokba vevő Schratzenthallerek, Locatelliek, a régi budai polgár Schöffmannok, Suppiniek, Perlebergek. A kamaraközpont régi családjai közül mindvégig, a szabadságharcig szolgálatban maradnak a 18. század .elején nemesített Filók és a Seefranz család tagjai. De megjelennek a hivatalnokság soraiban a 18. században még külszolgálatot teljesítő családok sarjai is. Olyan nevek viselői, mint Girschik, Orieska, Grasschmidt, Willrader, Colinassi, Sax a bizonyítékai, hogy a kamaraközpont személyzeti állományának kapcsolata a külszolgálat hivatalnokaival: harmincadosokkal, sótisztekkel, kamarai birtokok gazdatisztjeivel nem szakadt meg, s rokonok, barátok a központnál helyezik el a külszolgálatosok ifjabb nemzedékét. A nagyon régi Meth család utolsó tagja, József, számtanácsosként 1811-ben teszi le a tollat a Kamaránál. Mások: az Eílenbogenek, Duchonok, Venturiniek 1791 után a Helytartótanácsnál folytatják tevékenységüket. Az sem véletlen, hogy ez a három família régi vagy új magyar nemes.

10 A már nemes vagy nemessé lett hivatalnokcsaládok közül ugyanis egyesek inkább a nemesi-rendi-nemzeti hatásnak jobban kitett Helytartótanácsban látják azt a hivatalt, melyben szívesen működnek s ahol szívesen is látják őket. Ezt az utat járják a Bikessyre magyarosodott Heinbucherek is, akik 1791-ben kerülnek az ország „valódi és kétségtelen nemesei" közé. Heinbucher Károly, már mint Bikkessy 1791-től lett kamarai tanácsos és éppen ő egyike azoknak, akik a legerősebben védelmezik a régi magyar alkotmányt, de egyben a korona jogait is, ami az adott esetben a Habsburg-ház szinte korlátlan hatalmát jelentette.

11 Ebben a gyors és radikális alkalmazkodásban azonban alighanem sok félelem is volt az 1791-es országgyűlés túlzóitól, akik a hivatalképességet a nemesi származástól akarták függővé tétetni. Az országgyűlés többsége azonban megerősítette a hivatalviselés szabadságát, melyet az udvar pártolt, azzal az indokolással, hogy az alsóbb hivatalok, mint eddig, a nem-nemesek számára továbbra is nyitva álljanak, s a hivatali érdemekért azután meg lehet szerezni a magyar nemességet.

12 Kétségtelenül sok tisztviselő nyer ekkor nemesi rangot, közülük nem kevés a kamarai szolgálatban álló is. A nemzeti újjászületés szele megérintette a kamarai hivatalnokokat is, a ranggal és a nemesi előjoggal együtt a nemesi köntösben jelentkező nemzeti törekvések is követőkre találnak, különösen akkor, amikor a II. József halálát követő években több olyan fiatal tisztviselő kerül soraikba, akik a szabadkőművesség eszmei hatásától a francia forradalom céljaival való azonosuláson át a radikális jakobinizmusig jutottak el. Szabadkőművesek már Mária Terézia uralkodása végén akadtak a Magyar Kamaránál, bár úgy látszik, itt nem voltak sem olyan nagy számúak, sem olyan befolyásosak mint más dikasztériumokban, például a Magyar Kancelláriánál vagy a Helytartótanácsnál, ahol maguk a hivatalok vezetői álltak a páholyok élére.

13 A felvilágosodás eszméi ezekben a politikai ügyekkel országos szinten foglalkozó hivatalokban könnyebben is terjedhettek, mint a gazdasági természetű apró munkát tel10 Venturini újnemes: Pest megyei Levéltár, Nemesi Iratok, V 15; a Duchonok régi magyar nemesek: MKL, Litterae ad Cameram Exaratae, 1759—103; az Eílenbogenek Komárom megyeiek. 11 BIKKESSY KÁROLY: Commentatio juris publici Hungarici de haereditaria regum successione... et de inabalienitate jurium sacrae regni Hungáriáé coronae... Buda 1802. Országos Széchényi Könyvtár Kézirattára, Fol. Lat. 452. 12 MÁLYUSZ ELEMÉR: A magyarországi polgárság a francia forradalom korában. Bécsi Magyar Történeti Intézet Évkönyve 1931. 261.1. 13 DOMANOVSZKY í. m. I. k. 1. r. (1944) 137. sköv. 1.