Levéltári Közlemények, 43. (1972)

Levéltári Közlemények, 43. (1972) 1. - Kállay István: A családülés / 3–32. o.

A családülés 29 gatót, hogy keressen olyan személyt, aki a régi írást olvasni, az iratokat lajstromozni tudja. 1824-ben a családülés egy bizottságot küldött ki a családi levéltár elenchizálása céljából.

267 A Dessewify család 1792. május 7-Í tállyai ülése határozta el az elenchizálást.

268 Ugyanebből az évből való a Kállay család ülésének állásfoglalása, mely szerint a levéltárat rendeztetni kell. A munkát Vid László levéltárnok végezte. A családülés szükségesnek látta az elkészült jegyzékek letisztázására egy írnok alkalmazását is, aki oldalanként (32 sor) két garast kapott. A családülés úgy látta jónak, ha a jegyzékelést az 1600-as éveknél kezdik, mivel a folyó perekhez ezek az iratok kellettek.

269 A Bánffy család 1796-ban két személyt és egy írnokot alkalmazott ugyanerre a munkára. Az 1797. évi ülés a jegyzékelés elhúzódását azzal magyarázta, hogy nem minden családtag adta be a nála levő leveleket. Az ülés határozata szerint, „akik nem adják be, büntetés alá esnek". 1798-ban a jegyzékelést végző Ágoston Márton jelentette munkájáról, hogy mennyire haladt a munkával. A biztonságosabb elhelyezéshez új ládákat igényelt.

270 A Lónyay család 1813. december 24-i ülésén jelentette Lónyay Menyhért, a levéltár conservatora, hogy az iratok jegyzéke elkészült és az elenchust kiadják.

271 A Harruckern család 1830. június 9-i pesti ülése is az elenchus készítésével foglalkozott.

272 A Csáky család 1840. június 2-i pesti ülésén Raiz Ágoston levéltárnok a közös levéltár rendezéséhez „az oklevelek kellő csomózásához (fasciculatio)" kellő eszközöket igényelt. A család a közös pénztárból fedezte a költségeket.

273 A levéltár feladata volt a családtagok és a közös perek számára a levéltári iratokról másolatok készítése és kiadása. A Kállay család levéltárnoka, Vid László, 1794-ben a debreceni perhez szükséges okleveleket és iratokat másolta.

274 A Bánffy család 1796. február 17-i ülésének határozata szerint régi okleveleket csak másolatban volt szabad kiadni, a másolatot a levéltárnok készítette.

275 1837-ben a Csáky család igazgatója vizsgálta meg a pereket és emelte ki belőlük az összes eredeti oklevelet. 1840-ben az egyezséggel végződött két gölnici per Szepes megye levéltárába került. A levéltárnok feladata volt a pereknek a családi levéltár számára való lemásoltatása. A költségeket a közös pénztárból fedezték, a másolatokat a családi levéltárban helyezték el.

276 A XIX. század második felétől kezdve jelentkezett igény a családi levéltárak anyagának kutatási célokra való felhasználására. A Csáky család 1889. július 27-i szepesmindszenti ülésén a levéltárnok jelentette, hogy a levéltárat több kutató történész kereste fel.

277 A családi leváltárak a század második felétől a magyar történetkutatás egyik jelentős helyévé válnak.

278 287 P 491. Csépánfalva, 1746. márc. 1„ és 1824. júl. 6. 868 P 92. Fasc. 56. Tállya, 1792. máj. 7. 869 P 343. Nagykálló, 1792. okt. 8. 270 P 14. 4. tétel, 1796. febr. 17., 1797. ápr. 28., 1798. ápr. 28. 271 P 451. 10. tétel, Nagylónya, 1813. dec. 24. 272 P 418. Fase. P. No 14. Pest, 1830. jún. 9. a73 P 22. 26. tétel, Pest, 1840. jún. 2. 274 P 343. 7. tétel, Nagykálló, 1794. szept. 30. 276 P 14. 1796. febr. 17. 276 P 22. 26. tétel, 1837. jún. 2., Pest, 1840. jún. 2. — P 71. Fasc. 131. No 40. Pest, 1846. jún. 3. 277 P 76. Fasc. 699. Szepesmindszent, 1889. júl. 27. 278 Maksav Ferenc: A Csáky család levéltára, Levéltári leltárak, 29. Budapest, 1964. Kézirat, 71. I.