Levéltári Közlemények, 43. (1972)

Levéltári Közlemények, 43. (1972) 2. - Benda Kálmán: A királyi Magyarország tiszti címtára, 1607–1608 / 265–325. o.

272 Benda Kálmán magam választottam valamely enyhén archaikus formát. Ügyeltem azonban arra, hogy olyan hangjelöléseket, amelyeket ma másként ejtünk (pl. a es hang jelölésére a XVII. században alkalmazott cz-í) ne hagyjak benne. A nemesi előneveket csak akkor írtam ki, ha azonos nevű családok megkülönböztetését szolgálja. Mutatis mutandis ugyanebben az értelemben jártam el a nem magyar vezetékneveknél is. Kétes esetben (fonetikailag már eltorzult, vagy föltehetően magyarosan ejtett idegen neveknél) meghagytam az egykori helyesírást. A keresztneveket, olyankor, ha viselőjének nemzeti hovatartozása ismert, az illető nyelven írtam, tehát magyaroknál magyarul, szlovákoknál szlovákul, németeknél németül. Ha a nemzetiség nem látszott bizonyosnak (pl. horvát nevű magyar püspököknél), a keresztnevet a semleges és a források zöme által is használt latin formában adom. 7. A tiszti címtár szerkezete. Mindezek után a tiszti címtár szerkezeti tagozódása az alábbi: uralkodó; országos főméltóságok; királyi tanács; kormányszervek (Magyar Kancellária, Magyar Kamara); igazságszolgáltatás (Nádori Szék, Királyi Tábla, Tárnoki Szék, hiteles helyek); vármegyék; városok; katonaság, végvárak; egyházak; iskolák; nyomdák; Horvát-, Szlavón- és Dalmátország. 1 Az egyes méltóságok, tisztségek betöltésében történő változásokat, amennyire adataim lehetővé tették, igyekeztem pontosan megadni. (Ahol viszont nincs időpont feltüntetve, ott az illető a két éven át végig betöltötte a szóban forgó posztot.) Valamely személy teljes címe a legmagasabb tisztségénél kerül említésre, a többi helyen utalással, az azonosítás megkönnyítésére. A tisztségeket mindig magyarul neveztem meg; ott is a későbbi magyar megfelelőt használtam, ahol a XVII. század eleje még csak a latin elnevezést használta (pl. nótárius helyett főjegyző, vagy jegyző). Óvakodtam azonban attól, hogy azonos fogalmak esetében későbbi megjelölést alkalmazzak (pl. szolgabíró helyett főszolgabíró). Zárószavak. Problémáimnak, mentségeimnek és magyarázataimnak ezzel a végére értem. Hogy kísérletem végül is sikérült-e, hogy a tiszti címtár tükrözi-e az 1607— 1608-as Magyarország valóságos viszonyait, azt majd eldöntik olvasóim. Bízom benne, hogy próbálkozásom bírálatot és vitát vált ki, s ez segít kialakítani a majdani átfogó méretben készülő magyar történelmi tiszti címtár kereteit és belső felépítését. Bevezetőmet a köszönet szavaival zárom. Köszönöm a segítséget mindazoknak, akiket munkám során, éveken át újra meg újra kérdéseimmel ostromoltam. Köszönetet mondok kollégáimnak és barátaimnak, akik segítettek az adatok Télkeresésében és ellenőrzésében, az egykori hivatali és szervezeti összefüggések kifürkészésében, s akik kérésemre nemegyszer külön részletkutatásokat végeztek. Néhányukat kötelességem név szerint is megemlíteni: Mirko Androic (Varasdi Áll. Lt.); Bariska István (Kőszegi v. Lt.); Balogh István (Szabolcs-Szatmár m. Lt.); Baraczka Istvánné (OL); Bogdán István (OL); Borsa Gedeon (OSzK); Jan Caplovic (Pozsonyi Líceumi Könyvtár); Ivan Chalupecky (Lőcsei Áll. Lt.); Degré Alajos (Zala m. Lt.); Érszegi Géza (OL); Horváth Ferenc (Vas m. Lt); Horváth Jánosné (OL); Horváth Zoltán (Győr-Sopron m. 2. Lt.); Hőgye István (Borsod-AbaújZemplén m. Lt); Jakó Zsigmond (Kolozsvár); Kenéz Győző (Budapest); Jozef Kocis (Biccsei Áll. Lt.); Komoróczy György (Hajdú-Bihar m. Lt.); Lengyel Alfréd