Levéltári Közlemények, 43. (1972)
Levéltári Közlemények, 43. (1972) 2. - Szűcs Jenő: A ferences obszervancia és az 1514. évi parasztháború : egy kódex tanúsága / 213–263. o.
A ferences obszervancia és az 1514. évi parasztháború 245 ként sem igazolna egyebet, mint hogy Bakócz rendelete és a helytartói körlevél csakugyan végrehajtásra került legalábbis abban az értelemben, hogy bizonyos őrkerületekben hatékonyan tevékenykedtek a barátok, s meglepően rövid időn belül, mintegy két hét leforgása alatt jelentős paraszttömegeket verbuváltak össze. (A fentiek közül két rendház nagyobb kolostor, conventus volt, egy-egy őrkerület székhelye: Patak a pataki, Várad a borosjenői custodiáé.) Az eredmény akár független is lehet a toborzó szerzetesektől. Annál is inkább, mert ahogy április 25. körül a keresztes toborzással, egy hónap múlva, május 24-én a felkelő kereszteshad feloszlatásával is az obszerváns helytartót bízta meg az érsek és legátus. Hogy Budán így történt, már eddig is tudtuk. 97 Kódexünk jóvoltából most már birtokunkban van Dézsi Balázsnak a budai konventhez intézett rendelete is, amely rendkívüli biztost jelöl ki a zavargások lecsendesítésére (concitata disturbia sedare). 98 Nem érdektelen azonban az sem, milyen összefüggésben hangzik el e megbízás. Előzőleg ugyanis a helytartó felszólítja a biztost: ha bármi rosszindulatú dolgot észlel a renddel szemben, „főleg a konventuális barátok részéről", minden módon szegüljön szembe. Ismerve azt az ádáz viszonyt, ami a ferences rend két de facto különvált ágát szembeállította, aligha kétséges e két ügy szerves kapcsolata: a konventuálisok kaptak az alkalmon, hogy az obszervánsokat vádolhassák — íme, ők az okai ennek a jelenlegi zűrzavarnak! S csakugyan, akaratlanul azok voltak. De vajon csak akaratlanul? Láttuk fentebb, hogy Bakócz érsek május 15-én és 25-én milyen nyomatékkal emelte ki a forrongó „gyűlések" hangadói közt az „aposztata" szerzeteseket." Az apostata szűkebb értelemben a rendi fegyelmet áthágó, elöljáróiknak nem engedelmeskedő, a kolostorokat elhagyó, „kóbor" szerzetest jelölte, 100 tágabb értelemben — mint alább látni fogjuk — ez volt a megnevezése a ferences fogalmi nyelvben az eszmeileg külön utakon járó, misztikus és spiritualista tanokat valló eretnek gyanús, sőt eretnek elemeknek, akik többé-kevésbé nyíltan szakítottak a renddel. Figyelemre méltó most már közelebbről Taurinus három általános megjegyzése. A felkelés kiterjedésének ecsetelésénél a parasztok kapitányai közt kiemeli a „kolostori barátokat" (III, 186), majd alább a legtevékenyebbekként a „szökött szerzeteseket" (III, 190—193) nevezi meg. Máshol pedig Dózsa „beszédének" megszerkesztésekor ezzel kezdi a szöveget: efféle lázító beszédeket Dózsa egykor, ifjúkorában a „kámzsás barátoktól" hallott (II, 83—87): Ebből természetesen téves lenne azt a következtetni, hogy Dózsa csakugyan ezt mondta; az oratio nem egyéb, mint antik és humanista szövegtöredékekből egybeszerkesztett mesterkélt tákolmány. Mégis van forrásértéke e helynek is, mert szerves eleme az egész „eposzon" végighúzódó propagandisztikus célzatnak, miszerint nem Bakócz érsek felelős a történtekért, íme, sokkal inkább okolhatók az obszerváns ferencesek (a „kámzsás barátok":_ cseri barátok), hiszen e néplázító is tőlük tanulhatott... 101 Nos, kódexünkben van egy feljegyzés, Nota circa agenda 97 Vö. 9. jz. r 98 Formularium f. 111 v; lásd Függelék 3. sz. — A környező iratok mind 1514-ből, vagy legalábbis Dézsi Balázs helytartósága idejéből valók. Pl. f. 110—111: 1514-ből (a szövegben: „sequenti anno scilicet 1515); f. 113—113 v: Fráter Blasius de Dees; valószínűleg f. 114 is (az 1514-ben szabályozott vizitációs iratcsoport része); 114v—-115: Fráter Blasius, stb. — A szöveg elején az „in nostro vicariali capitulo" az 1514. május 1—3-i visegrádi gyűlésre utalás. (Vö. 65. jz.) 99 Vö. 85. jz. 100 Kollányi F., Magyar ferencrendiek a XVI. század első felében. Századok 32 (1898), 816. 101 Taurinus III, 186—7: „Mixti claustrinis fratribus ibant /Presbyteri et bello comitesque ducesque preibant..."; III, 190—3: „quam primum teneam male sanus transfuga frontem/ Per-
