Levéltári Közlemények, 43. (1972)

Levéltári Közlemények, 43. (1972) 2. - Szűcs Jenő: A ferences obszervancia és az 1514. évi parasztháború : egy kódex tanúsága / 213–263. o.

242 Szűcs Jenő Nagyjából körvonalazhatók azok a legfőbb vidéki gócpontok, partes regni, ahol a gyülekező keresztescsapatok forrongó conventiculumai időben legkorábban megkezdődtek — éspedig Dózsa főhadának tiszántúli vonulásával egyidejűleg, de a Maros-vidéki fordulat előtt —, s a „hamis keresztprédikátorok" irányításával de facto, minden központi meghirdetés nélkül, megkezdődött a parasztháború. Az egyik vidék Abaúj és Zemplén megye határterülete, két jól kirajzolódó pólusában Szikszó és Sárospatak tájékával. Ha Bakócz érsek május 24-én külön parancsot látott jónak intézni a szikszói plébánoshoz, mert „azokon a részeken" a tudomására jutott hírek szerint a keresztescsapatok mindenféle „szertelen gaztetteket és botrányokat" követtek el, s immár „csaknem az egész megye lázadásba fordült", e körülmény, tekintve a hírsebességet (egy parancs vagy levél négy-öt nap alatt jutott el Budáról Szikszóra és viszont) arra mutat, hogy a lázongás kezdeteivel e vidéken már legalábbis május közepén, ha ugyan nem már második, hetében kell számolnunk.

86 Egybevág ezzel Pelsőczi Bebek János gömöri főispán pánikhangulatú május 28-i levele Kassához, a Szikszótól nem messze eső Szendrőből, mely szerint a szomszédos megyék nemessége ekkor már javában készülődött a keresztesek „dühének elfojtására". Ezt azonban megelőzte már egy korábbi levél, amely részletezte, miféle károkat okoznak a nemeseknek.

87 A dolgok ilyen kifejlete határozottan arra utal, hogy legalábbis május derekán a mozgalom már kisugárzott Abaúj és Borsod határterületére is. A központ itt Szikszó lehetett. A szomszédos Aszaló és Megyaszó falvakból származott az a két princeps cruciferorum, Kecskés Tamás és Mészáros Lőrinc, akiknek már merőben „szabálytalan" bulleL-sutnmariuma. SL parasztháború ideológiája kiépülésének első fázisát, a keresztes eszmekör „aposztáziáját" tükrözi.

88 Szikszó környéke e szerepét megtartotta később is, miután a városkát már a nemesi csapatok foglalták el. Még június 21-én is nagyobb keresztes sereg táborozott a közelben, amiről Dózsa György is tudott. A „ceglédi kiáltvány" egy példánya éppen e napon ságban: „forent nonnulli presbyteri, clerici, religiosi et seculares...", majd alább: „Quorum quidem cruce...falso et inique per apostatas et excommunicatos contra nostram et sanctissimi papé voluntatem signatorum..." — Bakócz, máj. 24.: „...ab apostatis cuiuscunque ordinis religiosis... (1. 2. jz.) — Bécsi Kódex, 273.: „...monachi, quibus religio odiosa et tediosa fuiV (religio itt természetesen nem „vallás", hanem — mint éppen Bakócz imént idézett rendeleteiben — a világi papsággal szembenállítva „szerzet, ordo religiosá"). 86 Bakócz, máj. 24: szavahihető jelentésekből értesült, „quod tu temeritate...inductus, nulla a nobis habita et obtenta facultate...cruciatam in partibus istis coram populi multitudine publicare, cruces distribuere, conventicula et congregacíones cruce per te signatorum...facere, quorum opera multa varia et enormia facinora scandalaque istic facta...sunt, et fere totus comitatus in quo resides in sedicionem conversus." Kassa v. lt. Schwarzenbachiana 18 852. (Okit.) — A hírsebességre: e május 24-i budai parancsot a szikszói plébános a városi jegyző hátlapi feljegyzése szerint máj. 30-án mutatta be a kassai tanácsnak, feltehetően tehát 28—29-én kapta kézhez. 87 Bebek, máj. 28: „Misimus aliquas litteras vestre dominationi nobis hys proximis diebus delatas, ex quibus bene intelligere potest eadem, quibus regnicole calamitatibus per crucuferos opprimuntur. Quorum insultibus...in diversis comitatibus prope circumiacentibus resistere et obviare dietim nitimur..." (öt megye nemesei Egerbe gyülekeznek) „quod prefatos cruciferos ubique eos trucidantes donec ipsorum rabiem delére poterimus." Kassa v. It. Schwarzenbachiana 929. (Okit.) — Kassa máj. 31-i levelében a felkelők („äuffrür der creuczyger") elől a városba menekült környékbeli nemesekről ír. Bártfa v. lt. 4431. (Okit.) 88 Századok 6 (1872), 440. (Kassa v. lt. Suppl. H. 283. Okit.) Vö. Márki, 98—99, 245—246. — E Mészáros Lőrincet hagyományosan, de minden alap nélkül azonosították a Dózsa környezetében szereplő, majd a bihari harcokat vezető Lőrinc pappal (lásd alább). E summarium ideológiai szerkezetére Szűcs i. m. (17. jz.), 25—27.