Levéltári Közlemények, 43. (1972)

Levéltári Közlemények, 43. (1972) 2. - Szűcs Jenő: A ferences obszervancia és az 1514. évi parasztháború : egy kódex tanúsága / 213–263. o.

A ferences obszervaneia és az 1514. évi parasztháború 229 Egidius de Czegleg (1505—7) [1506] Gyengyes (f. 30—34 v) [N^.rí Balázs vagy Laskai Osvát?] (f. 26 v—29 v)

33 &[abriel de Pechvaradino] [1512] (f. 2—ll)

34 fBlasius de Dees] [1514] (f. 26 v—29 v)

35 A folytatás már a kódex utolsó [6] „fejezetében" található (C, F, G scriptor másolatai), a jegyzék kiegészítése azonban már itt indokolt: [Blasius de Dees] 1514 (f. 184—191 v) [?] (f. 192—196)

R6 Blasius de Dees, 1516 február 6, Zantho*

1 Albertus de Dereslyen (1517—1520) [1518] (204 v—210) Bemardinus de Somlvo (1520—23) (f. 196 v—200) [?] (f. 200 v—204 v)

ftS Gabriel de Pechvaradino (1523—25) [1524] (f. 210 v—214) Visszatérve az [1] fejezethez, annak címe csak részben fejezi ki a tartalmat, mert ha a fentebb felsorolt hat körlevélen kívül még ide is számíthatjuk Szt. Bonaventura exhortatoria-jeílegü két levelét (f. 34 v—40), valamint a cismoritán általános helytartó két pásztorlevelét (Exhortatorie Jíalorum; Alia eorundem f. 40 v—43) és kel rövidebb, alkalmi jellegű körlevelet (Exhortatoria ad custodem; Alia ad eundem f. 43 v—45 v), összesen csak 12 irat felel meg a címben megadott tárgynak. Egyébként e fejezetben is a rend életét szabályozó, nagyrészt a rendtartomány helytartója által kibocsátott rendeletek másolatai találhatók, amelyeknek átfogó megjelölése litierae obedientiales (vagy egyszerűen csak: obedientia) volt. Ilyenek nagyobb csoportok szerint a magyar helytar33 Minthogy 1488 és 1523—25 közt valamennyi helytartótól található a kódexben egy-egy exhortatio, kivéve Nyári Balázst (1501—1505) és Laskai Osvát második helytartóságát (1507—1509), joggal gondolhatunk kettőjük közül valamelyikre, éspedig inkább az utóbbira, mert a körlevélnek sok tekintetben a többi fölibe emelkedő irodalmi stílusa, emelkedettsége határozottan Laskai prédikációminta-gyűjteményeivel tart rokonságot. 34 A körlevél másolata („Fráter G de N ordinis etc. observantie provincie Hungarie vicarius") után következik a kódexben kísérőlevelének (Alia circa premissa custodibus scribenda f. 11—12) másolata, amely pontosan datálja az előbbit is. Eszerint ugyanis „ad capitulum generale in proximo festő sacratissime Penthecostes Neapoli in űrbe celebrandum [ = 1512. máj. 30.] me personaliter accedere opportet...quam ob rem misi vobis cum presentibus litteras exhortatorias...Vestra igitur PV ipsas...in singulis vestre custodie locis per se vei per alium legi et clara expositione intelligibiliter faciat divulgari". A következő irat (Super institutione commissarii a r[everendo]/>[atre] i;[icariő]pro visitatore f. 12 v—13) is ide tartozik, amellyel a Nápolyba készülő Pécsváradi Gábor „mea... absentia" (1. még alább: „Valete...et pro me cum sociis peregrinationis mee devotas ad Dominum preces effundite") vizitációs biztost nevez ki. — A rendi krónikából tudjuk, hogy Pécsváradi el is indult, de a tengeren beteg lett, visszafordult és biztost küldött maga helyett Nápolyba {Cronica seu origó, 271.; vö. Karácsonyi, I. 368—369.). Ily módon kapcsolódik ide a Formulariumban a következő irat (Alia de eadem f. 13—14 v), amellyel ugyanez a Fráter G[abriel] vicarius közbejött betegsége miatt nevez ki biztost a liptói kolostorban támadt viszályok kivizsgálására („...verum tarnen superveniens egritudo legittimum me prebuit impedimentum, que a proposito itinere me omnino perturbavit"). — Már e négy összetartozó irat, mindjárt a kódex légelején, amelyek saját vallomásaik alapján biztonsággal 1512 tavaszára datálhatok, megmutat valamit a Formularium készítésének technikájából: a mintadarabokat a szerkesztő tárgyilag összetartozó iratokból vette. E körülmény gyakran megkönnyíti a meghatározás technikáját is, hiszen az összefüggő iratok egymást datálják. 35 Ez az exhortatio némileg kiüt a sorból, mert nem valamennyi őrkerülethez, hanem egy bizonyos kolostorhoz szól, keletkezését rendkívüli körülmények — az időközben kirobbant parasztháború — indokolták, szemben a soron következő általános körlevéllel, amely minden jel szerint még 1514 áprilisa előtt kelt. A datálásra alább térünk ki. 36 A körlevélben egyetlen támpont akad a keletkezés idejére nézve („item pro venerando patreí fratre Bernardino de Fulgineo, qui commissarius ad provincias Austrie, Boemie, et pridem obii, Wyenne, sacram dicant missam unam"), ezt azonban nem tudtuk megállapítani. 37 Ez az egyetlen irat nem a kódexből, hanem eredetiben ismert. Vö. 28. jz. 38 A keletkezés idejére csak nagyjából utal e kitétel: „sed proh dolor, en non est, qui...pugne pro nobis, nisi solus qui redemit nos in cruce, et suus parvulus dominus Birizlo [Beriszló Péter] cum aliquibus suis paucis complicibus" (f. 204 v). /