Levéltári Közlemények, 43. (1972)
Levéltári Közlemények, 43. (1972) 1. - Kállay István: A családülés / 3–32. o.
20 Káüay István református templom javíttatásáról tárgyalt. 175 A Máriássy család 1843. június 20-i ülése zsindelyt szavazott meg a zavadkai (Szepes m.) templom részére. Kishnílcsek (Szepes m.) község kápolnaépítésre azzal a feltétellel kapott telket és épületfát, ha a jövőben a község gondoskodik a fenntartásról. 176 A Kállay család ülése 1811-ben a nagykállói régi házért kapott 547 Ft-ot a parochia céljára fordította. 177 A leégett héthársi plébánia pótlására a Dessewífy család 1840-ben 240 pengő Ft-ot adott. 178 A Csáky család 1841. július 16-i ülése az 1795-ben az egyházalaptól a felsőkörtvélyesi (Zemplén m.) parochia építésére kapott 179 Ft-ról számolt el. 179 C) Pénzvagyon (költségek) A közös költségek fedezésére a családülés közös pénztárt létesített. A pénztár rendszerint úgy jött létre, hogy minden családtag vagy ág, rendszeresen évente bizonyos összeget fizetett be. A Bánffy család ülése pl. 1796-ban alapított 10 000 Ft tőkével közös pénztárt. Az összeget a családtagok adták össze, birtokuk nagyságától függő arányban, progresszív alapon. 180 A Kállay család 1798. március 1-i ülése megrótta Lászlót és Józsefet, mivel azok — Nagykállóban birtokuk nem lévén — nem fizették be részüket a közös kasszába. A család két (napkori és orosi) lineájának három-három ága áganként 333 rajnai Ft-ot volt köteles évente két részletben, Szent György és Mihály napkor, befizetni. Az állandó alaphoz tartozott ezenfelül a nagykállói vásár, szőlőtaxa, bolt, kocsma, valamint a mezőtúri és a kaszaperi árenda jövedelme. 181 A Harruckern család ülése 1808-ban úgy határozott, hogy a közös fundust azután is fenn kell tartani. Az 1812. évi ülés megállapítása szerint az előző évi reductio (devalváció) a közös pénztárt nem sújtotta, mivel abban kevés készpénz volt. 182 A pénztárt a családülés által a családtagok közül választott pénztárnok kezelte. Számadását az ülés vizsgálta felül, ill. hagyta jóvá. 183 A közös tőkét a pénztárnok kamatra kihelyezhette; a hasznot a családülés osztotta fel. A Csáky család ülése 1774-ben 5—6%-os kamatra 6000 Ft kölcsönt adott, a kötelezvényeket a családi levéltárban helyezték el. A család ülése 1841-ben a Dessewífy családnak adott 12 500 Ft-os kölcsönről tárgyalt. Ugyanez az ülés határozott a Csáky István után maradt adósságról is. A családtagok az adósság fizetését maguk között osztották fel. 1848-ban Csáky Zsigmond „szerencsétlen sorsára" hivatkozva 1000 Ft előleget kért a felosztandó tőkéből. A családülés „nem tudott segíteni", hanem arra szólította fel Zsigmondot, hogy kérésével egyenként forduljon a család tagjaihoz. 184 A Harruckern család 1830. június 9-i ülése tárgyalta a köztőke felosztását. Helytelenítette, hogy a közös pénztárból nemcsak atyafiak kaptak; köl173 P 343. 7. tétel, Nagykálló, 1840. máj. 26. 176 P 491. Márkusfalva, 1843. jún. 20. 177 P 343. 7. tétel, Nagykálló, 1811. aug. 17. 178 p 92. Fasc. 56. Héthárs, 1840. aug. 10. 178 P 22. 26. tétel, Vécse (Zemplén m.), 1841. iúl. 16. 180 P 14. 4. tétel, 1796. febr. 17. 181 P 343. 7. tétel, Nagykálló, 1798. febr. 7. és mára 1. 182 P 418. Fase. P. No 4. Pest, 1808. márc. 18.; No 7. Gyula, 1812. jól. 22. 183 Uo. és P 491. Márkusfalva, 1841. máj. 17. 184 P 22.26. tétel, Vécse, 1841. júl. 16. — P 74. Fasc. 39. No 2. 1774. okt. 24. — P 71. Fasc. 131.No . 44. Pest, 1848. jún. 2.
