Levéltári Közlemények, 43. (1972)

Levéltári Közlemények, 43. (1972) 1. - FOLYÓIRATSZEMLE - Padányi Gulyás Gyuláné: Archivum, Vol. XVII., XIX. / 172 - Ress Imre: Archivist, g. 1969. / 172–174. o.

172 Folyóiratszemle jelenlegi helyzetét elsősorban intézményes szempontból vizsgálja: a levéltárüggyel foglalkozó különleges tudományos intézetnek (mint amilyen 1953 és 1963 között a Történettudományi Intézet mellett működő levéltárügyi részleg volt) és önálló levéltárügyi tanszékeknek az egyetemeken (krakkói, toruni, varsói és jelenleg a brassói) való megteremtését, a levéltárügynek a történeti társulatokban elfoglalt helyét, a levéltári igazgatással foglalkozó szervezetek feladatát, főleg a levéltárak tudományos munkáját és az 1951-től létrejött Levéltári Főigazgatóság tevékenységét. —- A Hírek rovatban WURMOVÁ, M. az irodalmi levéltáraknak 1970. szeptember 12—13-án Turóczszentmártonban megtartott tanácskozásáról tájékoztat. A folyóirat 1970-es évfolyamához önálló mellékletként a „Latin nyelv a cseh országrészekben all. századtól a 16. századig" címmel reprodukciók gyűjteménye csatlakozik, amelynek Prazák, Jifi a szerkesztője. A szemelvények válogatását Prazák irodalmi, oklevéltani és részben tisztán paleográfiai kritériumok alapján végezte el, s ennek következtében három párhuzamos sorozatba osztotta őket. A reprodukciókat kísérő szöveg-átírásoknál a „paleográfiai áttevést" alkalmazza, amelyet a transzliterációtól és az oklevéltani előírásoktól való megkülönböztetéssel definiál. Az 1970-es évfolyamhoz csatolt melléklet a karoling és a karolinggótikus írás különböző típusaiból közöl szemelvényeket. Vera Uhlirkova ARCHÍVUM. Revue internationale des archivespubliée avec le concours financiére de V UNESCO et sous les auspices du Conseil International des Archives. Paris. Vol. XVII. (1967): A levéltári törvény. I. Európa. 1. rész. — Az impresszumával ellentétben ténylegesen 1972-ben megjelent kötet az európai országok közül az országok francia nevének betűrendjében 14-nek levéltári törvényalkotását publikálja. Az előszó röviden ismerteti a vállalkozást: a levéltári törvények prototípusát megalkotni mindazon országok számára mintául, ahol még nincs jogszabály ezen a területen; egyszersmind sorozatban közölni a jelenleg érvényben levő levéltári törvényeket, két kötetben az európai, majd kettőben a többi világrész országainak vonatkozásában. Jelen kötet tehát az európai országokkal (NSZK, NDK, Ausztria, Belgium, Bulgária, Dánia, Spanyolország, Finnország, Franciaország, Nagybritannia, Görögország, Írország, Izland, Magyarország) kezdi a sort, megemlítvén, hogy a levéltári törvény típustervét a két római levéltáros szerkesztésében 1971-ben külön kiadványként megjelentetett kötet mutatta be. Az Archívum jelen sorozata a maga nemében elsőként a világon, szerkesztési alapelvek, terminológiai nehézségek, egységesítési szempontok tisztázása után, olyan szöveggyűjteményt mutat be, amelyből nemcsak az derül ki, hogy a levéltári jogszabályok alapelvei világszerte lényegében azonosak, hanem az is, hogy az országonkénti eltérések és különbözőségek a majdani „ideális" levéltári törvény kimunkálói számára rendkívül tanulságosak lesznek. A Magyar Népköztársaság 1969. évi 27. sz. törvényerejű rendeletét a levéltári anyag védelméről és a levéltárakról — SZEDŐ ANTAL rövid történeti áttekintést nyújtó bevezető szavai után — a kötet francia fordításban, igen részletesen közli. — A kötet függeléke a Nemzetközi Levéltári Tanács 1970—71. évi bizottsági üléseiről (így a nemzetek történeti forrásai útmutatója, a mikrofilm-, a pecséttani bizottságok és a restauráló munkacsoport értekezleteiről) ad röviden számot, végül pedig a Dakarban 1971 tavaszán rendezett területi szakmai értekezlet eseményeit ismerteti. Az UNESCO szervezésében öt, francia nyelvterülethez számító afrikai ország levéltárosainak szakmai megbeszélésekre, vitákra, tapasztalatcserére alkalmat adó ülésszaka a jövőbeni hatékonyabb együttműködés megszervezését, az UNESCO és a Levéltári Tanács erkölcsi és anyagi támogatásának kiszélesítését szolgálta. — Vol. XIX. (1969*): Az 1969-es impresszumú — bár ugyancsak 1972-ben megjelent — kötet folytatja a XVII. kötetben megkezdett vállalkozást: az európai országok francia nevének abc-rendjében Olaszország, Lichtenstein, Luxemburg, Monaco, Norvégia, Hollandia, Lengyelország, Portugália, Románia, San-Marino, Svédország, Svájc, Csehszlovákia, Törökország, a Szovjetunió, a Vatikán és Jugoszlávia levéltári törvényeit teszi közzé; néhol sommásan, másutt igen részletesen. A kötet végén összesítve találjuk az európai országok levéltári jogalkotásának mutatóját német, angol, spanyol, francia és olasz nyelven. Padányi Gulyás Gyuláné ARCHIVIST. Organ Saveza Drustava Archivista jugoszlavije God XLX. (1969) Broj 1.: FRANJO BILJAN az öt éve érvényben levő levéltári törvények tükrében mutatja be a föderatív szerveknek és az önigazgatás alapján létrejött levéltári intézményeknek a levéltári anyag védelme terén betöltött funkcióját. A föderáció szintjén és valamennyi szervre érvényesen a levéltári anyag meghatározását, védelmét, levéltárba adásának időpontját a Szövetségi Végrehajtó Tanács által * Az !968-ban megjelent XVIII. köt. ismertetóse folyóiratunk 41. évf. 2. sz. 356—357. lapján.