Levéltári Közlemények, 43. (1972)

Levéltári Közlemények, 43. (1972) 1. - FOLYÓIRATSZEMLE - Uhliřkova, Vera: Archivní Časopis, R. 19–20. / 167–172. o.

168 Folyóiratszemle ügyi, erdő- és vízgazdálkodási, az építési, a közlekedésügyi, az iskolaügyi és kulturális, az egészségügyi, szociális, biztosítási és önsegélyző szervezetek, a szolgáltatások minisztériuma területén működő szervezeteket kategorizálja aszerint, hogy a jövőben a felmérés eredményei alapján, illetve a központi selejtezési bizottság döntése alapján milyen levéltári felügyelet alá esnek. — STARHA, IVAN a morva levéltártörténet — 1945—1949-es évekre eső — kevésbé ismert időszakával foglalkozik, amikor a brnói Országos Levéltár kezdeményezésére s az Országos Nemzeti Tanács támogatásával 1948. május 11-én kiadott intézkedés alapján kezdetét vette a kerületi levéltári hálózat alapjainak a lerakása. Tizenöt ilyen levéltár kialakulásának körülményeit és munkájának kezdetét ismerteti, illetve 10 olyan esetet említ meg, amikor a kerületi (megyei) levéltár létrehozására irányuló törekvések már az erre vonatkozó tanácskozások kezdetén kudarcba fulladtak. — KOST'ÁL, MILOSLAV három észak-csehországi — a lovosici, a duchcovi és a décini — kastély-levéltár történetével foglalkozik. Mindhárom esetben az uradalom fejlődésére, birtoklásának kérdésére és a levéltár kialakulására, illetve rendezésére fordítja figyelmét. Vizsgálatainak végén a szerző arra a felismerésre jut, hogy a levéltár szempontjából mindig döntő volt, hogy a levéltár a kastély-, illetve a birtoktulajdonos székhelyén vagy azon kívül alakult-e: eszerint alakult ugyanis a levéltárnak a tulajdonoshoz fűződő viszonya. Ha ez a viszony szoros volt, akkor a tulajdonos a birtok eladása után is (lásd Decin példáját) magával vitte a levéltárat, ha pedig a levéltárnak az uradalommal volt szorosabb kapcsolata, akkor a birtokosok változása ellenére is a levéltár helyben maradt (lásd a lovosicei levéltárat). A szerző nyomon követi a levéltár általános fogalmának fejlődését, a kastélylevéltárak létrehozására a XVIII. század végétől megnyilvánuló szándékok és törekvések megvalósulását, illetve e megvalósulás eredményeit; figyelembe veszi és vizsgálja a kastély-levéltárakban alkalmazott anyagrendezési és -feldolgozási módszereket, amelyek a szekrényben tárolt anyag egyszerű tartalmi nyilvántartásától egészen a tárgyi rendezés bevezetéséig is kiterjednek. — A Hírek között SVOBODA, JAROSLAV a csehszlovák levéltári igazgatás új rendjéről tájékoztat; az államnak föderatív formában való elrendezésére vonatkozó törvény nyilvánosságra hozatala után (1968. október 27. ) a levéltárügy kizárólag a cseh, illetve a szlovák nemzeti szervek hatáskörébe került és mindkét kormány belügyminisztériumának polgári igazgatásához kapcsolták. — GÖRNER, JOSEF a VI. nemzetközi levéltáros kongresszusról — BERAN, Jifi pedig a Cseh Tudományos Magán-Társaság megalakulásának 200. évfordulója alkalmából megrendezésre kerülő ünnepségek előkészületeiről tájékoztat. — Cis. 2.: WURMOVÁ, MILADA a volt morvaországi Rendi Országos Levéltár, a ma 130 éves Brnói Állami Levéltár történetével foglalkozik, az első levéltárosnak 1839. június 16-án történő kinevezésétől egészen a jelen időszakig; a levéltár történetét ama alapvető levéltári funkciók teljesítésé szempontjából értékeli, amelyek közül első helyre a belső funkciókat (anyagszerzés, gyűjtés, a levéltárállomány rendezése, segítőeszközök készítése és az anyag tartósítása) teszi, második helyre az anyagnak a tudományos és gyakorlati célok, illetve a levéltárosok tudományos tevékenysége számára való kihasználásának a problémáját helyezi. Legpozitívabban az 1855—1861 közötti évek időszakát, az 1930-at követő éveket és az 1948 utáni korszakot értékeli, tehát azokat az éveket, amikor a legnagyobb hangsúlyt az anyag begyűjtésére és hozzáférhetővé tételére fordították — szemben azokkal az évekkel, amikor a levéltár inkább történetkutatási intézmény volt. — DRKAL, STANISLAV—MIK, KAREL a Sziléziában és Északkelet-Morvaországban (az osztravai ipari területen) 1963—1968-ban végbemenő regionális történeti munkálatok eredményeit foglalják össze, figyelembe véve a levéltárosoknak e munka végzésében, illetve fejlesztésében való részvételét. Felsorolják azokat a tudományos intézményeket, amelyek e területen belül figyelmüket a történeti, filológiai és etnográfiai tevékenységnek szentelik, tájékoztatnak a terület történeti folyóiratairól, a levéltárak kiadványairól, áttekintést nyújtanak olyan forrásanyagokról, mint amilyen a levéltári tájékoztató, levéltári leltárak, katalógusok és a levéltárosok által írt tájékoztató cikkek. Említést tesznek továbbá a feudalizmus és a kapitalizmus korának történetével foglalkozó fontosabb monográfiákról és cikkekről, figyelmet szentelve a nemzetiségi kérdés történetének, a nemzeti-politikai mozgalmak történetének, a felszabadító mozgalmak, a nemzeti és demokratikus forradalom történetével foglalkozó munkáknak is. A szerzők külön foglalkoznak még a munkásmozgalom, az ipar, a bányászat, a közlekedés, a várostörténet, az oktatásügy, a képzőművészet, a zene, az irodalom és végül a nyelvészet és etnográfia területével foglalkozó cikkekkel is. (A cikk második része a 3. számban.) — POLÁK, STANISLAV rövid cikkében a (főleg a kerületi) levéltárakban folyó munka tényezőit elemezve kiemeli, hogy egyrészt ugyan központilag irányított, tudományos, hivatalos munkaviszonyról van szó, másrészt azonban ebben a levéltáros személyes kezdeményező ereje is megfelelőbben érvényesülhet. —- NUHLICEK, JOSEF a házassági, születési és halotti anyakönyvezés fejlődését írja le, az anyakönyvezés kezdetétől az 1949. évi anyakönyvi törvényig; osztályozza az egyes anyakönyvekhez tartozó kísérő okmányokat, amelyek történeti értéke a tulajdonképpeni anyakönyveknél jóval kisebb, majd az 1851—1894 közötti kísérő okmányok selejtezésének fő elveit határozza meg (ennél régebbi anyag ugyanis egyáltalán nem kerül selejtezésre, s ebbe a fajtába