Levéltári Közlemények, 43. (1972)

Levéltári Közlemények, 43. (1972) 1. - FOLYÓIRATSZEMLE - Endrényi Ferenc: Archivmitteilungen, Jg. XIX–XX. / 164–167. o.

164 Folyóiratszemle ARCHIVMITTEILUNGEN. Zeitschrift für Theorie und Praxis des Archivwesens. Herausgegeben von der Staatlichen Archivverwaltung der Deutschen Demokratischen Republik. Jg. XIX. (1969) Heft L: Az NDK belügyminiszter-helyettese, HEINZ HUTH vezérőrnagy a folyóirat első helyén a német nemzet szocialista állama levéltárügyének ismertetése során visszatekint az 1950. évi első levéltári rendelkezésektől megtett útra, majd a legutóbbi, 1965. évi rendelettel kapcsolatban azt állapítja meg, hogy a levéltárak fondjainak feltárásánál mindenütt a nemzeti politikai szempontokra kell elsősorban tekintettel lenni. — BOTHO BRACHMANN arról ad tájékoztatást, hogy a háborús és az emberiség elleni büntettek elkövetőire vonatkozó adatok felkutatásában az NDK levéltárai is jelentős részt vállaltak.—HELMUT LÖTZKE az állami levéltárakban folyó szocialista közösségi munka analízisét adja. — REINHARD KLUGE a hálózati grafikai ábrázolás felhasználásának lehetőségéről ír a levéltári tervezések során. — INGO RÖSLER a folyóirat előző évi 3. számában közölt és H. LÖTZKE által írt cikkben foglaltakkal kapcsolatban fejti ki véleményét az NDK összlevéltári föndja optimális felhasználhatóságának problémájáról — KARL-HEINZ HAHN A levéltári kézirattan alapjai című tanulmányában kidolgozza — az irodalmi kézirattal összehasonlítást téve — a levéltári kézirat típusát. A két részben közölt tanulmány befejező részét a folyóirat következő száma (Heft 2) közli. — Az Állami Levéltári Igazgatóságon 1967-ben létesített központi információs és dokumentációs központ munkametódusát és az információs eszközöket DIETRICH SCHWERIN ismerteti. —A technikai vonatkozások mellett módszertani kérdéseket is tárgyal HANS MÜLLER a magnetofonszalagok levéltári megőrzésével foglalkozó cikkében. — Heft 2.: Az NDK állami levéltárügyének 20 éves fennállása alkalmával a szerkesztőség az Állami Levéltári Igazgatóság vezetőjével, GERHARD ExNERrel készített interjút közli. — A. V. ELPAT'EVSKIJ a szovjet állami levéltárakat jelenleg erősen foglalkoztató kérdésről, a dokumentációs értékű iratok megőrzésre történő kiválogatásának problémájáról számol be. — KLAUS BAUDIS a Schwerini Állami Levéltár szocialista kori osztályán alakult munkaközösség életébe és fejlődése kérdéseibe nyújt bepillantást, HANS-JOACHIM SCHRECKENBACH pedig arról tudósít, hogy a Potsdami Állami Levéltár osztályai miként nyerték el „a szo« cialista munka kollektívája" állami címet, s tevékenységük során milyen tapasztalatokra jutottak. — SUSANNE RAU és ELISABETH BRACHMANN-TEUBNER a berlini energiaellátási központhoz tartozó vállalatok szaklevéltára fondjai rendezettségének ismertetése után az információs rendszerről adnak tájékoztatót. — Hasonló a témája FRANZ HÖPPNER beszámolójának a levéltárak sokoldalú információs lehetőségeiről államigazgatási, gazdasági és szellemi-kulturális területen egyaránt. Az e téren a Schwerini Állami Levéltárban szerzett tapasztalatok és a mutatkozó nehézségek ismertetése után szerző megoldási lehetőségeket is ajánl. — A Freibergi Történeti Levéltár információs tevékenységéről PETER LANGHOF ad tájékoztatást. A levéltárnak speciális a gyűjtő tevékenysége, amenynyiben a szászországi bányaszervek iratanyagát is őrzi, ezért különös súlyt helyeznek a térképes anyag kutathatóságára, mivel ezek inkább ki tudják elégíteni a technikai-gazdasági érdeklődést, s nagy a bizonyító erejük. — Heft 3.: A Német Szocialista Egységpárt kongresszusi határozatának megfelelően az NDK levéltárügyére háruló feladatok közül a legfontosabb az, hogy az eddigieknél jobban és gyorsabban álljon adatközlő és a kutatást előmozdító tevékenységével a társadalomtudományok művelőinek rendelkezésére — hangoztatja többek között a szerkesztőségi cikk. — Szovjet szerző, V. V. CAPLIN ismertetésében a dokumentációs anyagoknak az irattermelő szerveknél történő nyilvántartásba és szovjet állami levéltári kezelésbe vételéről olvashatunk. — REINHARD KLUGE az NDK levéltári hálózatán belül húsz éve megindult szocialista képzés és nevelés rendszeréről írt tanulmányában szól a ma már három fokon folyó képzésről (okleveles levéltárosok, állami vizsgás levéltárosok, levéltári asszisztensek), a szocialista levéltárosok képzésének aspektusairól, végül pedig a szocialista irányú nevelőmunka minőségi javításának feltételeiről. — BOTHO BRACHMANN Az információértékelés rendszere az NDK-ban című tanulmányában az eddigi eredményekről és a jövő feladatairól, az információs források rangsorolásáról tájékoztat. Szót ejt a biztonsági filmezés, kiegészítő filmezés anyagának forrásértékéről, a visszatükröződő iratok problémájáról. — LIESELOTT ENDERS, INGRID KOPPELOW és GÜNTER MÜLLER a mintairatjegyzékek, RUDOLF ENGELHARDT és ULRICH HESS pedig szocialista kori iratok racionális feltárásának kérdéseit foglalták össze. — „A levéltári tájékoztató tevékenység" című cikkében DIETRICH SCHWERIN visszapillant arra az 1968. évi párthatározatra, mely a társadalomtudományok megfelelő fejlesztését mondta ki, s az ennek nyomán alkotott levéltári információs rendszert s a kapcsolatos levéltári tevékenységet teszi vizsgálódása tárgyává. — Heft 4.: Az NDK megalakulása 20. évfordulójának előkészítése során az Állami Levéltári Igazgatóság Görlitzben 1969 májusában háromnapos tudományos ülésszakot rendezett. Ennek kapcsán GERHARD EXNER, az Igazgatóság vezetője, visszapillantva a levéltárügy 20 éves történetére, a jövőt illetően az NDK levéltárosai legfontosabb feladatának azokat a munkákat tekinti, melyek elsődlegesen kapcsolódnak a levéltárügyre háramló informatív tevékenységhez. Ezután a folyóirat szerkesztője, EBERHARD SCHETELICH, az ülésszak részletes krónikáját adja. — A szerkesztőség e számban tág teret biztosított a levéltári anyag kiaknázási lehetőségeinek meg-