Levéltári Közlemények, 42. (1971)
Levéltári Közlemények, 42. (1971) 2. - Kubinyi András: A budai német patríciátus társadalmi helyzete családi összeköttetéseinek tükrében a XIII. századtól a XV. század második feléig / 203–269. o.
A budai német patríciátus társadalmi helyzete családi összeköttetéseinek tükrében 233 f) Loránd ispán és családja. Az eddigi családok között összeházasodásokra maradtak adatok, ez viszont hiányzik Loránd ispán esetében, aki pedig szintén hozzá tartozott a város leghosszabb ideig egyfolytában és legtöbbször tanácstagságot viselt személyeihez. Loránd ispán 1330-ban tűnik fel először. Testvérével, Lászlóval együtt szőlőbirtokos Buda mellett a nándori határban. Tanácstagságára az első adat 1337-ből való, de tanácstag az 1339-es, 1341-es, 1342-es, 1345-ös bírói évben is. Ő lesz a rektorság megszűnése után az első választott bíró, 1347. február 18-án már az. Kimutathatóan bíró a következő 1347-es bírói évben, valamint 1353, 1354, 1362 és 1365-ben, tehát legalább hat alkalommal. 172 A királyi pénzügyigazgatásban helyet foglaló vállalkozó-típusú budai patríciátushoz tartozott: több ízben volt kamaraispán, aranyvizsgáló stb. 173 Birtokszerzésről sem felejtkezett meg: budafelhévízi malmok mellett (Rákos)Palota központtal Pesttől északkeletre egy több faluból álló összefüggő birtoktest kialakítására tett kísérletet. 174 Korán említett — és úgy látszik hamar meghalt — László testvérén kívül egy 1350. évi oklevélben két másik testvérével közösen fordul elő: Stephlinneí és Hermannal. A királyné fordult ekkor érdekükben a pápához, azaz idősebb Erzsébet királyné környezetébe tartozott. 175 Stephlin, azaz István, a híres Jakab pozsonyi bíró családjába házasodott. Hermann viszont mint szőlőbirtokos fordul elő. 176 Loránd testvérei leszármazottairól nem tudunk. Magának a többszörös budai bírónak legalább egy, de lehet, hogy három fia volt. A „filius Lorandi" név ugyanis a későbbi generációknál már világosan családnévként fordul elő (így pl. 1415-ben,) 177 ez azonban már Loránd ispán unokái esetében is előfordulhatott. Biztosan fia volt azonban István, aki az 1354/55-ös bírói évben apja bírósága idején tanácstag volt. Ugyancsak esküdt volt apja utolsó, 1365/66-os bírósága alatt, míg 1362/63-ban bíráskodó apját az 1364-es bírói évben ő váltotta fel a bíróságban. 178 Lehet, hogy az 1378-as tanácstag Loránd fia Miklós is fia volt, ez ellen szól azonban, hogy elég hátul, a kilencedik helyen van a tanácsban, ez pedig — tekintve Loránd fia István korán elkezdődött pályafutását — csak akkor lenne lehetséges, ha apjának esetleg egy későbbi, második házasságából született volna. 179 Végül a Palota melletti Hártyán birtokkal kapcsolatban 1380-ban és 1393-ban is előfordul egy előbb Budai, majd Palotai előnévvel nevezett Loránd fia László, aki azonos lehet az 1395/96-os budai tanácstaggal. 1401-ben azonban Loránd fia néhai István fia László budai esküdtet emlegetnek, és így lehetséges, hogy az előbbi László sem fia, hanem ez az unokája volt a budai Lorándnak. 180 Palotai Lorándfi László még 1436-ig fordult elő mint pestmegyei földesúr és itteni királyi 172 1330: MönStrig. III. k. 157—158. —Tanácstagságára Id. a 118. j., ill., 1339-re: CD. VIII/4. k. 370. — Bíróságára ld. a függeléket. 173 Kamaraispánságára: Horváth—Huszár, 1955—56, 24—25. — Aranyvizsgáló: Zichy, II. k. 124—125. 174 Malmok: Dl. 3110; CD. VIII/4. k. 369—372. — Szőlők: MönStrig. III. k. 157—158; Dl. 3554. — A Palota környéki birtokokra: 1347, Szabó K., 1881, 556—558. — 1353: már Palotai Lorándnak nevezik, ZsO. II/l. k. 3181. sz. — 1357: Lázár It. 1. — 1358: AO. VII. k. 24—26. — 1363— 65: Alapi, 42—44. — 1366: Dl. 58974. — 1367: Alapi, 14—15, 41. — 1380: Alapi, 44. stb. — Vö. Solymosi, 1969, 25. skk. 175 László: 1330, MönStrig. III. k. 157—158. — 1350: Bossányi, I. k. 436. sz. 176 István házassága: Pozsony, Oki. 185. sz. (Inventár 194. sz.) — Jakab bíró családjára: Surányi, 1964, 173—186. — Hermann szőlője, 1343: Dl. 3554. 177 Dl. 10305. Az oklevélben több helyen Loránd fia László neve fordul elő, de egy helyen kiderül, hogy tulajdonképpen Loránd fia István fia László. ^ 178 1354: ld. fenn, 114. j. — 1364: ld. a függeléket. — 1365: Zichy, III. k. 289. — Talán az ő szőlőjét említik 1389-ben? Dl; 64106. (Vagy talán ekkor már családnév, és fiát, vagy unokáját jelöli.) 179 Dl. 6273. 180 1380: Alapi44. — 1393: ZsO. I. k. 2967. sz. — 1395: ZsO. I. k. 4266. sz. — Bár a szöveg: „nobilibus et prudentibus viris dominis Ladisslao quondam Stephani Lorandi et Nicolao de Agria iurato opidanis Budensibus", és eszerint csupán Egri Miklós lenne tanácstag, ebben az esetben azonban Egrit — aki szintén előkelő földbirtokos patrícius és épp az oklevél szerint nemes volt — kellett volna első helyen említeni. Mindkettőnek megadja az oklevél a tanácstagoknak járó dominus, valamint a prudens címet is, úgyhogy a „iurato" egyes számú esetet elírásnak kell tartanunk, az írnok tévesen írta „iuratis" helyett. 3 Levéltári Közlemények II.
