Levéltári Közlemények, 42. (1971)

Levéltári Közlemények, 42. (1971) 2. - KRÓNIKA - Balázs Péter: Az általános levéltárak 1970-ben / 367–393. o.

Krónika 381 költöztetett iskolai anyagot, középszinten Csanád megyei (adószedő, főorvos, törvényszék), Makó városi (számvevőség, árvaszék, népmozgalmi hivatal), községi (Apátfalva, Magyarcsanád, Pitvaros, Rákos), szakigazgatási (tankerületi főigazgatóság, tanfelügyelőségek, postaigazgatóság), iskolai (egyetem term. tud. kara, makói József Attila gimnázium) és gazdasági (Pick szalámigyár, mezőhegyesi cukorgyár, makói gépállomás) iratokat rendezett. A Csongrád megyei 2. sz. Levéltár közel félezer folyóméter irat középszintű rendezéséről számolt be (közte Csongrád megye fő- és alispáni, közigazgatási bizottsági, Hódmezővásárhely város polgármesteri és közigazgatási bizottsági, Szentes város örökváltsági pénztárának és rendőrkapitányának és Csongrád város polgármesterének iratai). A Fejér megyei Levéltár rendező munkája a helybeli cisztercita rendház és Vargha Dámján házfőnök irataira, a fényképgyűjteményre, a legeltetési társulatok alapszabályaira, valamint a megyei, járási és Városi tanácsi vb-jegyzőkönyvekre korlátozódott. Nagyobb szabású raktári rendezést végzett a levéltár a városi levéltár anyagában. A Győr-Sopron megyei 1. sz. Levéltár a megyei földmérési hivatal (1900—32), a Magyar Vagon- és Gépgyár autóüzeme (1924—51) és repülőüzeme (1937—49) iratainak közszintű rendezéséről gondoskodott. A 2. sz. Levéltár Sopron megyei (számvevőszék, árvaszék, középponti választmány, tisztifőorvos stb.), Sopron városi (bizottmányok, építészeti hivatal, törvényhatósági bizottság stb.), járási (főjegyző, szociális titkár, tisztiorvos, állatorvos) iratokat közép-, személyi és családi iratokat darabszinten rendezett. Sor került az ügyvédi munkaközösség ez évben beszállított iratainak rendezésére is. Debrecenben a városi részleg teljes anyagát ideális rendben állították fel. A megyei tanácsi (1954—56) és Debrecen város tanácsi (1950—56), az Alföldi Nyomda (1794-—1963) és a megyei nőtanács irataiban a levéltár középszintű, a Bihar megyei alispáni (1881—1901) és a Debrecen városi számvevőségi iratokban (1805—35) tárgyi átrendezést végzett. A Heves megyei Levéltár a közigazgatás területi szakszervei, néhány jogszolgáltatási szerv, az ipari üzemek, valamint a kereskedelmi és közlekedési vállalatok irataiban végzett középszintű rendezést. Az egri káptalan hiteleshelyi levéltárának XVII—

XIX. századi iratai darabszintű rendezést nyertek. Esztergomban az 1850—72. évi városi árvaszék és adóhivatal, továbbá a SZOT megyei tanácsa (1959—64) anyaga mellett 1950—56. évi megyei és járási tanácsi iratokat rendeztek. A Nógrád megyei Levéltár jelentése cs. kir. megyehatósági (1850—60), nemzeti bizottsági, az elhagyott javak kormánybiztosi, az áttelepítési kormánybiztosi és tanácsi, valamint a Nagy Iván Múzeumtól, az MNB és a KSH megyei igazgatóságától átvett iratok rendezéséről számolt be. A Pest megyei Levéltár megyei (ínségügyi és számvevőségi házipénztári, póst advocatos), községi (Áporka, Bag, Bénye, Bia, Budajenő, Telki és Budakalász), iskolai (nagykőrösi ref. gimnázium 1846—1947), megyei tanács V. B. szakosztályi (pénzügyi, mezőgazdasági, építésügyi), valamint a megyei Beruházási Igazgatóság (1953—54) irataiban végzett középszintű rendezést. Nagyobb arányú anyagmozgatást a könyvkötő műhely kialakítása céljából, valamint a nyári felhőszakadás okozta vízbetörés miatt kellett végezni. A Somogy megyei Levéltár középszintű rendezést végzett az úrbéri iratokban, továbbá Somogy megye főispánjának bizalmas (1886—1950) és általános (1860—1950), valamint Kaposvár város főispánjának (1946—47), a megye közellátási kormánybiztosának (1943—45) és a nemzeti bizottságoknak iratait darabszinten rendezte és dobozolta. A Szabolcs-Szatmár megyei Levéltár a megyei tisztifőorvos (1913—25), az igazoló bizottságok, az erdőfelügyelőség (1946—50), a szociális felügyelő (1945—48), a hegyközségi tanács (1945—49), továbbá több járás főszolgabírói, illetve főjegyzői iratait rendezte. A Szolnok megyei Levéltár — az ott folyó felújítási munkákkal kapcsolatosan — 1300 folyóméter irat ideiglenes átrakásáról, majd ideális rendben történő állványra helyezéséről gondoskodott. E mellett a levéltár jelentős mennyiségű tanácsi, illetve kisebbmennyiségben szakigazgatási, intézeti és gazdasági anyagban középszintű rendezést is végzett. Szekszárdon a levéltár a rekonstrukcióval kapcsolatosan 1860 folyóméter anyag átrakását végezte el, s alapszinten helyreállította a tamási járásbíróság szállítás közben összekeveredett iratait. Középszintű rendezés folyt 11 község, a népügyészség (1945—48), a népművelési tanácsadó (1961—69), a megyei gazdasági egyesület (1868—1945), valamint a megyei és járási népi ellenőrző bizottságok (1963—64) irataiban. Szombathelyen a feudális kori megyei fondok ideális raktári rendjének kialakítása mellett a Bach-kori iratokban, Kőszeg város polgári kori és felszabadulás utáni tanácsi fondjaiban, valamint a szombathelyi polgármesteri iratokban végeztek középszintű, illetve ellenőrző rendezést. A Veszprém megyei Levéltár a tanácsülési és V. B. ülési jegyzőkönyveket, a megyei TIT szervezet, a járási MNB fiókok iratait alap-, a megyei pénzügyőri parancsnokság (1940—63) és a pénzügyőri szakaszok, valamint a keszthelyi, sümegi, tapolcai és zirci járás (utólag beszállított) iratait középszinten rendezte. Zalaegerszegen 29 községi tanács, a keszthelyi járásbíróság telekkönyvi hivatala, 5 mezőgazdasági termelőszövetkezet, a megyei gyógyszertári központ, a moziüzemi vállalat, a nagykanizsai üveggyár iratainak középszintű, a begyűjtött tanácsülési és vb-jegyzőkönyvek iratainak darabszintű rendezésére került sor. Bár a levéltárak rendező munkája globálisan eredményesnek mondható, s minden elismerést megérdemelnek azok a dolgozók, akik e nehéz és fáradságos munka terheit viselték, nem hallgat-