Levéltári Közlemények, 42. (1971)

Levéltári Közlemények, 42. (1971) 1. - Bogdán István: Helyi földmértékeink 1828-ban / 51–101. o.

Helyi földmértékeink 1828-ban 91 600 négyszögöl a pozsonyi mérő Nagyszombatban, Selmecbányán, Bélabányán, Kassán, Kismartonban a szántónál, Kismartonban a rétnél, Ruszton a szántónál, Esztergom megyében a szőlőnél, Esztergom városban, Székesfehérvárott, Budán a szántónál, Pest városban a szőlőnél, Tolnában a rétnél, Szegeden a szántónál, összesen 13 törvényhatóságnál, az ország különböző pontjain, tehát általános nagyság, de inkább az északnyugati, nyugati részeken található. 800 négyszögöl a pozsonyi mérő Libetbányán a rétnél, Selmecbányán, Bélabányán, Tolnában a szántónál, Bácsban a rétnél, Torontálban a szőlőnél, Temesben, Várasd megyében és városban, Pozsega városban a szántónál, a rétnél, szőlőnél, összesen 10 törvényhatóságnál, most is különböző országrészeken, a többség azonban délen. Tehát a művelési ágtól és részben a tájtól is független 600 és 800 négyszögöles pozsonyi mérő létezett, az előbbi azonban inkább a nyugati, az utóbbi a déli részekre jellemzőbb. Végezetül vizsgáljuk meg a négyszögöl adatokat a 12—14. grafikonok segítségével, megjegyezve azt, hogy nem csupán technikai okból tagoltam az adatokat három grafikonra, mint ez a későbbiekben tapasztalható. 300 négyszögöl alatt 21 törvényhatóság 30 adata szerepel 6 mértékkel, egy szántó kivételével, a szőlőnél, s ez érthető. A mértékekből a kapás 23, zapator 1, font 2, bravi 2, napszám 1, pozsonyi mérő 1 adattal fordult elő, így a kapás — a zapatort is ideszámolva — 80%, a font és a bravi 7, a többi 3 % — E nagyságrenden tehát a kapás a jellemző, mint a szőlő mértéke. Az említett kivétel a'szántónál is alkalmazott fiumei bravi. A karsztos talaj — mint már említettük — s a csak teraszos művelés lehetősége alakította annak idején ilyen kicsire, de nagysága megmaradt a későbbiekben is. Hasonló a helyzet a kapás, illetve zapator fiumei értékénél is. Országosan 60 négyszögöl felett kezdődik a szőlőnél, illetve jellemző mértékénél, & kapásnak a nagysága és 275 négyszögölig terjed. A konkrét nagyságot a helyi viszonyok alakították, s ha ezek sajátosak voltak, speciális lett az is. Ez az oka annak is, hogy a megye és a megyében levő város esetleg azonos mértékének nagysága «ltérő, sőt, egy városon belül egyazon mértékre több nagyság is van. Az országosan általánosnak nevezhető területnagyság e nagyságrenden, vagyis a szőlőnél, illetve a kapásnál — mindent figyelembe véve — a 100 négyszögöl (12. grafikon, 92. lap). 301 és 900 négyszögöl között 36 törvényhatóság 60 adata szerepel 7 mértékkel. 34 adata a szántóé, 19 a rété és 7 a szőlőé, így 56,6 — 31,7 — 11,7% a megoszlás. A többség tehát a szántóé e nagyságrendben. A mértékekből 47 a pozsonyi mérő, 6 a kaszás, 2 az embervágó, 2 a hold, 1—1 pedig a fertály, mérték és emerl (akó) adata, vagyis 78, 10, 3, 3, 2, 2, 2% a megoszlás, a jelentős többség a pozsonyi mérő adata. E nagyságrenden tehát a pozsonyi mérő a jellemző, többségében 600, majd 800 négyszögöl területtel. A következő mérték a kaszás, lényegesen kisebb előfordulással — az embervágóval együtt — 13 %, többségében 800—900 négyszögöllel. A pozsonyi mérőnek, illetve a többi speciálisabb mértéknek a sajátos nagyságát szintén a helyi viszonyok alakították. E nagyságrend egészét tekintve a többség 600—900 négyszögöl között helyezkedik, leggyakoribb a 800, majd a 600, végül a 900 négyszögöl (13. grafikon, 92. lap). 901 és 9000 négyszögöl között 38 törvényhatóság 63 adata szerepel 10 mértékkel. 36 adata a szántóé, 22 a rété és 5 a szőlőé, így 57, 35 illetve 8% a megoszlás. Á többség tehát itt is a szántóé, és a réttel kb. azonos arányú, mint ezt az előbbi esetben is tapasztaltuk. A mértékekből 35 a hold, 12 a kaszás, 1 az embervágó, 9 a pozsonyi mérő s 1—1 a köblös, napszám, szántó, rét, szekció s a nyilas adata, vagyis 55,5, 19, 1,6, 14,3, 1,6, 1,6, 1,6, 1,6, 1,6, 1,6% a megoszlás, így a többség a hold adata. E nagyságrenden tehát a hold a jellemző mérték, leggyakrabban 1200 majd 1600 négyszögöllel. A következő mérték a kaszás, de az előbbi nagyságrend kétszeres előfordulásával, többségében 1200, 1000 majd 1600 négyszögöllel. Harmadik a pozsonyi mérő, de itt nincs jellemző nagysága. Ezen mértékeknek, és a többi speciális mértékeknek sajátos nagyságát ez esetben is a helyi viszonyok alakították, s erre jellemzőbbek a 2000 négyszögöl feletti értékek. E nagyságrend többsége 1000— 1800 négyszögöl között helyezkedik, leggyakoribb az 1200, majd az 1600, végül az 1000 négyszögöl (14. grafikon, 93. lapon).