Levéltári Közlemények, 42. (1971)

Levéltári Közlemények, 42. (1971) 1. - Bogdán István: Helyi földmértékeink 1828-ban / 51–101. o.

88 Bogdán István 1 hold nagyság: 1—4 pozsonyi mérő, leggyakrabban 2, elég gyakran 1,5 pozsonyi mérő a szántónál, 1—2,5 pozsonyi mérő a rétnél, 1—2 — gyakrabban 2 — pozsonyi mérő a szőlőnél; 0,5—1,3 köblös a szántónál; 3—3,4 — gyakrabban 3 — véka a szántónál, 4 véka a rétnél; 1 szántó illetve 1 napszám a szántónál; 0,5 lánc a szántónál; 1—2 — leggyakrabban 1 — kaszás a rétnél; 1—12 kapás a szőlőnél; 18 font a szőlőnél; 600—4800 öl, leggyakrabban 1600, gyakran 1200 négyszögöl a szántónál, 900—1600 négyszögöl a rétnél, 1100—2200 négyszögöl a szőlőnél. — Megjegyzendő, hogy „polgári" jelzővel említik a 2000 négyszögöles holdat Zomborban a szántónál és a szőlőnél és a 2200 négyszögöles holdat Szabadkán a szántónál. A megkülönböztetés alapja s így a jelző használatának oka valószínűleg az, hogy a Tiszai Határőrvidéken annak idején a bécsi haditanács rendeletére kb. 800 négyszögöles holdakat osztottak ki.

17 Köblös. Magyarul. Vetőmagigény szerinti, gabonamértékből lett speciális magyar, mindhárom művelési ágnál, tehát nemcsak funkció szerint mérték — ez anyagban — Veszprém valamint Ugocsa, Borsod, Bihar, Békés megyékben így a Tiszamelléken. 1 köblös nagysága: 0,74—2,0 hold, 1 lánc illetve 1200 négyszögöl a szántónál; 1 embervágó illetve 1 pozsonyi mérő a rétnél; 8 kapás a szőlőnél. Napszám. Latin szövegben: diurnium, német szövegben: Tagwerk. Munkaigény szerinti, valószínűleg osztrák eredetű — ez anyagban — a szántónál és szőlőnél használt mérték Pozsony városban. 1 napszám nagysága: 1 hold, 2,5 pozsonyi mérő illetve 1200 négyszögöl a szántónál; 6 kapás illetve 75 négyszögöl a szőlőnél. Pozsonyi mérő. Magyarul. Latin szövegben: metreta posoninensis, német szövegben: Pressburger Metzen. Vetőmagigény szerinti, gabonamértékből lett magyar, mindhárom művelési ágnál, tehát nemcsak funkció szerint országosan, így általánosan használt mérték. 1 pozsonyi mérő nagysága: 0,25—1,0 hold, leggyakrabban 0,5, aztán 0,7 hold a szántónál, 0,4—1,0 hold a rétnél, 0,5—1,0 hold a szőlőnél; 2 véka, 0,5 szántó, 0,4 napszám, 0,1 nyilas, 0,14 szekció, 15—33 bravi a szántónál; 0,2—2,0 kaszás, leggyakrabban 0,5, aztán 1, majd 0,75 kaszás, illetve 0,5—4,0 — gyakrabban 0,5 — embervágó, 0,5—0,75 szekér, 0,3 boglya, 0,5 köblös, 0,3—0,6 rét a rétnél; 1—15 kapás, leggyakrabban 4, aztán 6, majd 3, végül 2 illetve 8 kapás, 0,75 fertály, 1—9 font a szőlőnél; 400—3200 öl, leggyakrabban 600, aztán 800 négyszögöl a szántónál, 480—3200 — gyakrabban 800 — négyszögöl a rétnél, 75 illetve 600—800 négyszögöl a szőlőnél. Véka. Magyarul. Vetőmagigény szerinti, gabonamértékből lett speciális magyar — ez anyag" ban — a szántónál és rétnél használt mérték Békés, Csanád és Arad megyében. 1 véka nagysága: 0,3 hold a szántónál; 0,25 hold a rétnél; 0,5 pozsonyi mérő a szántónál. Több művelési ágnál használt, így e szempontból általános volt 6 mérték. Közülük 3 mindhárom művelési ágnál — 50% —,2a szántónál és szőlőnél 34% —, 1 pedig a szántónál és rétnél — 16 % — alkalmazott. Országosan általános a hold és a pozsonyi mérő, három művelési ágra alkalmazva, tájilag általános (Tiszamelléken) a köblös, véka, 3 illetve 2 művelési ágra alkalmazva, tájilag speciális pedig a bravi (Fiume) és a napszám (Pozsony város), 2—2 ágra alkalmazva. így e szempontból a megoszlás egyenletes. A mértékek területnagyságának alakulását a VII. táblázat végén közölt összeállítás a 100 négyszögölre számított értékek is jól jellemzik, szemléltetőbb azonban a grafikon. Külön grafikonon csak a mindhárom művelési ágnál és országosan használt mértékeket ábrázoltam: a 10. grafikonon a hold, a 11. grafikonon pedig a pozsonyi mérő négyszögöl alakulását művelési ágak szerint. A többit a négyszögöl rendet követő 12—14. grafikonból állapíthatjuk meg. Az ismétlések elkerülése érdekében a grafikon értékeléseként csak a több művelési ágnál azonos nagyságokat állapítsuk meg, a speciális esetekről ugyanis részben már volt szó, részben pedig a 12—14. grafikon értékelésénél úgyis sort kerítünk. 17 Bács-Bodrog vármegye egyetemes monográfiája. (Szerk. Dudás Gyula) Zombor, Bittermann, 1896. pp. 368—369, 371—372, 379.