Levéltári Közlemények, 42. (1971)

Levéltári Közlemények, 42. (1971) 1. - Bogdán István: Helyi földmértékeink 1828-ban / 51–101. o.

I Helyi földmértékeink 1828-ban 77 — 5, 7, 10 kapás; 0,75 fertály; 1—9 font; 0,5—1,0 — általában 0,5 — hold; ritkábban 75, többnyire 600—800 négyszögöl nagyságú. ( A köblös 1 megyénél szerepelt, így 2,9 illetve együtt 1,5% előfordulású. Speciális— ez anyagban — csak Biharban használt, e művelési ágnál nem funkció szerinti mérték. 1 köblös 8 kapás nagyságú. A mérték 1 városnál szerepelt, tehát 3 illetve együtt 1,5% előfordulású. Speciális, — ez anyagban — csak Budán használt földmérték. 1 mérték 800 négyszögöl nagyságú. Az emerl (akó) 1 városnál szerepelt, így szintén 3 illetve 1,5% előfordulású. Speciális, — ez anyagban — csak Kőszegen használt, e művelési ágnál funkció szerinti mérték. 1 emerl 10 kapás illetve 800 négyszögöl nagyságú. A bravi (kert) 1 városnál szerepelt, hasonlóan 3 illetve 1,5% előfordulású. Speciális, — ez anyagban — csak Fiúméban használt mérték. 1 mértékhez és a négyszögölhöz parifikálhattam. Eszerint 1 bravi 1,17—2,0 kapás illetve 70 négyszögöl nagyságú. A karó 1 megyénél szerepelt, így 2,9 illetve együtt 1,5% előfordulású. Speciális, — ez anyagban — csak Várasd megyében használt, e művelési ágnál funkció szerinti mérték. 1 karó 0,002 kapás nagyságú. A szőlőnél tehát 11 mértéket használtak. Leggyakoribb a kapás és a pozsonyi mérő — 19% —, viszonylag gyakori a hold illetve — tájkötötten — a font — 19% —, ritkább a napszám — 8% —, speciális a bravi (kert), emerl (akó), fertály, karó, köblös, mérték — 54%. A művelési ágra jellegzetes a funkció szerinti emerl {akó), font, kapás (zapator), karó — 36%. Együtt ítélve a három művelési ágat jellemzőnek tarthatjuk, hogy egy—egy művelési ágra átlagosan leggyakoribb 2, viszonylag gyakori 2, ritkább 2, speciális pedig 5 mérték, s ugyancsak 5 mérték jellegzetes a művelési ágra. Az egyes mértékek nagyságát művelési ágak szerint most is csak négyszögöl adatokkal rendelkező mértékeknél vizsgálhatjuk megnyugtatóan. A 7—9. grafikon ábrázolja ezeket. „ A szántónál a holdra és a pozsonyi mérőre van több adat, a szántóra, napszámra, nyilasra, szekcióra bravira csak egy-egy. Ez utóbbiaknál tehát csak a vonatkozó törvényhatóságra érvényesíthetjük az adatot (7. grafikon). A hold szélső értéke: a 600 illetve a 4800 négyszögöl mindkét esetben területileg speciális. Az utóbbi esetben Kőrös városnál is kivételes, külterületi nagyság. Speciális még a Délvidéken a 2000 és 2200 négyszögöles nagyság. Általánosabban 1100—1600 négyszögöl között alakul a hold. Területileg speciális még a Pozsega megyei 1296 négyszögöles hold. Leggyakoribb — 7 eset — az 1600, majd — 6 eset — az 1200 négyszögöles nagyság. A pozsonyi mérő szélső értékei hasonlóan területileg speciálisak. A 400 négyszögöl a Felvidék északkeleti részén és Győr városában, az 1000—3200 öl pedig Horvát-Szlavónországban, Fiúméban és Gömörben. Általánosabban 480—900 négyszögöl közötti terület, de azért elég tarka ez a mezőny is. Speciális nagyság ez esetben szintén csak a Délvidéken van. Leggyakoribb — 10 eset — a 600 illetve — 7 eset —• a 800 négyszögöles nagyság. A többi mértéket részletezni felesleges, csak annyit jegyezzünk meg, hogy a bravi kis területe Fiúméra jellegzetes és hogy az ország különböző részein használt köblös, szántó és napszám azonos nagyságú — 1200 négyszögöl — s megfelel az egyik leggyakoribb hold nagyságnak, így e terület lehetne a szántó általánosabb nagysága. A rétnél 3 mértékre van viszonylag több adatunk, az embervágót ugyanis a kaszáshoz számítjuk (8. grafikon). A kaszás alsó értéke — a bakabányai 600 négyszögöl — speciálisnak ítélhető. A többinél még az a Pozsega megyei 1296 négyszögöl. Általában 800—1600 négyszögöles a nagyság, gyakorta változó rendben. Leggyakoribb — 4 eset — az 1200, majd — 3 eset — az 1600 négyszögöles nagyság. Az embervágóra., mint a kaszás kiegészítésére azt jegyezzük meg, hogy Borsodban háromféle nagysága is volt: 800, 1000, 1200 négyszögöl. A hold 900—1300 négyszögöl között változik, speciális a Pozsega megye 1296 öles nagyság.