Levéltári Közlemények, 42. (1971)

Levéltári Közlemények, 42. (1971) 1. - Bogdán István: Helyi földmértékeink 1828-ban / 51–101. o.

Helyi földmértékeink 1828-ban 53 tényleges mérés, hanem bemondás alapján állapították meg, ezek általánosítása, illetve átszámítása szerint jegyezték fel. A speciális, az átlagtól való kisebb-nagyobb eltéréseket: a szélső értékeket ennek során már eleve eltüntethették s csupán a jelentősebb, illetve az ismétlődő eltéréseket vehették figyelembe — valószínűleg ezeket is többnyire kerekítve. Azt sem szabad figyelmen kívül hagynunk, hogy az összeíró biztosok az egyes helyi, speciálisabb mértékeket esetleg nem is vették figyelembe, illetve nem jegyezték fel, egyszerűen azért, mert azok nagysága azonos vagy könnyen azonosítható, illetve átszámítható volt a közkeletű mértékre — pl. a vontató a kaszásra. Mivel nem volt vele probléma, nem volt szükség arra sem, hogy az ügyiratban tisztázzák. A forrás tehát nem nevez meg minden helyi mértéket. így lehetséges — és valószínű is —, hogy az egyes törvényhatóságoknál a jelenleg ismertetendő mértékeken kívül még más helyi — esetleg speciális — mértékek is voltak. Következőleg: ha az adott helyen e korábbi forrásból ismert mérték jelenleg nem szerepel, az nem jelenti feltétlenül azt, hogy annak használata ez időre ott már meg is szűnt. Végezetül: mint a korábbi összeírásoknál, most is a pozsonyi mérőre számíttattak át mindent. Ez azonban inkább vetés- mint földmérték, illetve: nehéz megállapítani azt, hogy az adott esetben ténylegesen földmérték is volt-e? Lehetséges, de ez sem bizonyos. Az adatok értékelésénél ezt figyelembe kell majd venni. A földmértékek három művelési ág szerint tagolhatok: szántó, rét, szőlő. Az összeírás is így osztályoz; a különféle kerteket ugyanis a szántóhoz kellett sorolni.

7 A gyümölcsös azonban külön rovat volt, amelyet a réttel parifikáltattak, s kaszásban közöltették a nagyságát.

8 Erre az átszámításra vonatkozó használható anyagot azonban a forrásban nem találtam, ezért e művelési ággal a következőkben nem foglalkozhatom. A földmértékekre vonatkozó adatokat a következők szerint közlöm, illetve tárgyalom. Az I. táblázaton, & tájékozódás könnyítése érdekében mechanikus rendben: a megyék magyar nevének betűrendjében — a szabad királyi városokat a megye alá sorolva — mutatom be, szántó, rét szőlő tagolásban, a megfelelő mértéknév alatt, a forrásokban szereplő eredeti, átszámítás nélküli adatot. Ez az alapközlés. A következőkben ugyanis már az egységnyi mértékre átszámított adatokkal dolgozom, óvakodva azonban attól, hogy a forrás adatait önkényesen, saját további számításaimmal kiegészítsem. (Pl. ha valahol 1 hold=2 pozsonyi mérő és 1 pozsonyi mérő = 800 négyszögöl, akkor nagyon valószínű, hogy 1 hold = 1600 négyszögöl.) Az ilyen egyenlősítéseket későbbre halasztottam. E részkutatásokat összefoglaló tanulmány egyik feladata lesz az ilyen következtetés. A 77. táblázat az adattartomány teljességéről tájékoztat. A III. táblázat törvényhatóságok szerint, de már tájrendben közli ezen adatokat. Az ország hat nagy táján belül nyugatról keletre és északról délre haladva sorolom a törvényhatóságokat, itt is a három művelési ág bontásában részletezve a vonatkozó mértékeket. Közülük azokat, amelyeknek négyszögöl adataik is voltak, a tájegységek bontásában, a mértékegységek váltószámaival az 1—6. grafikon ábrázolja. A IV—

VI. táblázat SL föld mértékeket az egyes mértékek egységére vonatkoztatott egyéb mértékek viszonyszámait, vagyis az egyes mértékegységek egyéb mértékbeli nagyságát mutatja be" törvényhatóságonként, de most művelési ágak szerint tagolva (IV. táblázat: szántó, V. táblázat: rét, VI. táblázat: szőlő), azokon belül 7 Bottíó i. m. 261. p. 8 Instructio i. h, 19. §; vö. Bottló i. m. 264. p.