Levéltári Közlemények, 42. (1971)
Levéltári Közlemények, 42. (1971) 2. - KRÓNIKA - Balázs Péter: Az általános levéltárak 1970-ben / 367–393. o.
Krónika 383 A selejtezési munka tanácsi levéltárainkban fellendülőben van, amire nem utolsósorban az égető helyhiány kényszeríti a levéltárosokat. Felmerült esettel kapcsolatban érdemes felhívni a figyelmet arra, hogy rendezetlennek tekinthető anyagban selejtezni legfeljebb abban az esetben szabad, ha legalább egy-egy ügy (alapszám, tétel stb.) iratai együtt vannak, s így az egész ügy selejtezhetősége vitán felül megállapítható. Segédletkészítés Az év folyamán — a Levéltári Igazgatóság által kiadott Irányelveknek megfelelően — a tanácsi , levéltárak anyagának rendezettségéről, selejtezettségéről és segédletekkel való ellátottságáról ún. tervezési statisztikai segédlet készült. (Kivéve a Borsod és Szolnok megyei levéltárat, ahol az anyag fizikailag hozzáférhetetlen volt.) A másik országos célkitűzés, a megyék és városok felszabadulás előtti fondjairól áttekintő raktári jegyzékek készítése, nem valósult meg teljesen. A tervezési statisztikai segédlet alapján elemezhető majd ki, hogy az anyag rendezettségi szintje vagy egyéb tényezők hátráltatják-e a munka befejezését. Jelentős lépést tettünk előre a fondjegyzékek összeállítása és megjelentetése terén: az év folyamán elkészült a Fővárosi, a Pest megyei és a Szabolcs megyei Levéltár fondjegyzéke. Sor került a Békés megyei Levéltár fondjegyzéke II. (átdolgozott) kiadásának publikálására is. A Levéltári Leltárak sorozat ez évben publikált kötetei: 47. sz. Bakács István—Dávid Lászlóné: P szekció. Kisebb családi és személyi fondok. II. k. 49. sz. Bakács István: A Teleki család iratai. 50. sz. Kállay István: Az abszolutizmus kori pénzügyigazgatási levéltár. Megjelent a Fővárosi Levéltár alapleltárainak 5. kötete, amely a testületek, egyházi szervek, családok, személyek és gyűjtemények anyagára terjed ki (Bácskai Vera, Felhő Ibolya és Bónis György munkája), továbbá a területi állami levéltárakban őrzött feudális kori összeírások jegyzéke. III. r. Városi összeírások (szerk. Bácskai Vera) c. kötet. Az év folyamán az Országos Levéltárban 1601 folyóméterhez 54 darab, az Új Magyar Központi Levéltárban 238 folyóméterhez 16 darab, a tanácsi levéltárakban 4474 folyóméterhez 1668 darab, azaz országosan 6313 folyóméterhez 1738 darab áttekintő raktári jegyzék készült. Kiemelést érdemel, hogy a Heves megyei Levéltár teljes törzsanyaga középszintű segédlettel is el van látva. Módszertani szempontból figyelemre méltó, hogy az Országos Levéltár II. osztálya tárgymutatót készített a kereskedelemügyi, a kereskedelem- és közlekedésügyi, az iparügyi és a közélelmezésügyi minisztérium, valamint a közellátási hivatal irataihoz. Az Országos Levéltár 2 fondhoz (3 folyóméter terjedelemben), a tanácsi levéltárak 71 fondhoz (70 folyóméter terjedelemben), azaz a levéltárak összesen 73 fondhoz (73 folyóméter terjedelemben) darabszintű segédletet is készítettek. E munka keretében az Országos Levéltárban 900 darab Mohács előtti oklevélről lajstromlapot (a 107 ezer darabból álló gyűjtemény 62 ezer oklevelét látták el eddig korszerű lajstromlappal), a Győr-Sopron megyei 1. sz. Levéltárban a Mohács előtti oklevelekhez időrendi jegyzéket szerkesztettek, egyéb helyeken a legkutatottabb anyaghoz (pl. Debrecenben a tanácsköztársasági iratokhoz, Pest megyében az ipartestületi munkakönyvekhez, Miskolcon a pecsétnyomók gyűjteményéhez) készítettek darabszintű segédletet. A tematikai mutatócédulák száma egyes tanácsi levéltárakban (Gyulán, Szentesen stb.) már több tízezerre becsülhető. Az év folyamán Szegeden a mintegy 10 ezer darabból álló gyűjtemény rendezéséről is gondoskodtak. E munka tapasztalatait érdemes lenne megvizsgálni s más levéltárakban is hasznosítani. Említést érdemel még, hogy az Országos Levéltár I. osztálya az 1715. évi országos összeíráshoz községenkénti jegyzéket, a Geringer-féle általános iratok 1849—50. évi részéhez számkönyvet készített. A Fővárosi Levéltár Buda egykori Országút nevű városrészéről a házszámok változásait feltüntető topográfiai jegyzéket, a Nógrád megyei az 1820—36. évi megyei közgyűlési jegyzőkönyvekhez községi mutatót, a Fejér megyei az ipartestületi iratok 5 kötetes nyilvántartásához betűrendes mutatót, a Veszprém megyei az 1888—1970. közötti községi névváltozásokat, összevonásokat és egyéb változásokat feltüntető útmutatót állított össze. A Szabolcs megyei Levéltár a tervezési statisztikai segédlet összeállításával párhuzamosan fondszintig rendezett anyagáról 1350 darab fondtörzslapot készített. (A törzslapok a fond évkorét, terjedelmét, raktári egységeinek számát, rendezettségi szintjét, sebezhetőségét, segédleteinek számát és jellegét tüntetik fel, s lehetőség van a változások feljegyzésére is.) A Nemzetközi Levéltári Tanács kérésérehazánkis bekapcsolódott az Afrika—Ázsia-kutatásokba. Az év folyamán az Országos Levéltár IV. osztálya tematikai ügykörjegyzéket állított össze az afroázsiai országokkal kialakult gazdasági kapcsolatokról.