Levéltári Közlemények, 42. (1971)

Levéltári Közlemények, 42. (1971) 2. - KRÓNIKA - Balázs Péter: Az általános levéltárak 1970-ben / 367–393. o.

380 Krónika Mielőtt az egyes levéltárak rendező munkáját röviden összefoglalnánk, illetve jellemeznénk, ki kell emelnünk két figyelemre méltó eredményt: egyrészt az Országos Levéltár I. osztálya valamennyi fondjában elérte a középszintű rendezettséget, másrészt a Heves megyei Levéltár törzsanyagáról is elmondhatjuk, hogy középszinten rendezetten, áttekintő raktári jegyzékkel ellátva áll a kutatók rendelkezésére. Az Országos Levéltár I. osztálya a „Vegyes abszolutizmus kori iratok" középszintű rendezése során „Abszolutizmus kori nyomtatványok" címmel új fondot alakított ki. A soproni és sárospataki kollégiumok iratai végleges rendjének kialakításával és a missilis anyag levélírók szerinti betűrendbe rakásával befejezték az Acta Jesuitica Irregestrata rendezését. Ezenkívül az osztály a régi pecsétnyomók, árubélyegzők és klisék, a Diósgyőr-Tokaji koronauradalom iratai és a Gyurkovics-féle gyűjtemény rendezésével foglalkozott. A II. osztály 308 fm terjedelmű anyag (Teleki Pál és Bárdossy László miniszterelnökök, a külföldi sajtótermékeket ellenőrző hivatal, a határmegállapító bizottságok magyar delegációi, a nemzetiségi és kisebbségi osztály, konzulátusok, a Rábaszabályozási Társulat, az országos iparoktatási főigazgató iratai, továbbá belügyminisztériumi, pénzügyminisztériumi és VKM iratok) tárgyi átrendezését végezte el. A III. osztály több kisebb családi fond mellett a Magyar Genealógiai és Heraldikai Társaság, a Balassa -család és a Múzeumi Törzsanyag irataiban középszintű rendezést, illetve tárgyi átrendezést végzett, és folytatta a Diplomatikai Levéltár okleveleiről készült másolatok, illetve nagyítások darabszintü rendezését és borítékolását. A IV. osztály számos kisebb fond mellett többek között a Magyar Ruggyantagyár Rt (1890—1947), a Goldberger Sámuel F. és Fiai Rt. (1922—49), a Kispesti Textilgyár Rt. (1907—50) iratainak középszintű és az Országos Központi Hitelszövetkezet okmánytárának (1898—1947) darabszintű, a gr. Zichy Béla Úrkúti Bányaművei Rt (1917—52) iratainak tárgyi továbbrendezéséről gondoskodott. AzUj Magyar Központi Levéltár a Művelődésügyi Minisztériumtól átvett vegyes provenienciájú anyagot (Országos Könyvtári Központ, Könyvtári Módszertani Központ, Népkönyvtári Központ stb.) fondokra bontotta, s a MASZOBAL (1950—54), a Kereskedelem- és Szövetkezetügyi Minisztérium (1945—49) és a Pénzügyminisztérium osztályai (1945—47) anyagában középszintű rendezést, a Központi Döntőbizottság (1953), a SZÖVOSZ Megyei Ker. Kirendeltség (1950—53), a Belügyminisztérium (1945—48), az Áttelepítési Kormánybiztosság (1946—49) irataiban tárgyi átrendezést, végül a Földművelésügyi Minisztérium osztályai (1948—56) irataiban ellenőrző rendezést végzett. A Fővárosi Levéltár középszinten többek között jogszolgáltatási (a budapesti büntetőtörvényszék 1935—36. évi peres iratai, a budapesti főügyészség 1911—43. évi iratai, a budapesti főállamügyészség 1946—50. évi elnöki, az országos gyűjtőfogház 1920—44. évi ügyviteli és a népbíróság 1945—49. évi igazolási iratai), intézeti (főiskolák, középiskolák, MTA intézetek, a jogi iroda) és gazdasági (Kőszénbánya és Téglagyár Társulat, Linum Rt, Pannónia Kender- és Lenipari Rt, Ister Újpesti Vízmű Rt, Kőhler és Medvesy cég, az MNB fiókjai) fondokat rendezett. Pest város levéltára Intimata (1790—1845. évi küloncsomók), Miscellanea (1700—1873) és tervtári (1800—73) irataiban, továbbá a térképtár, a lipótvárosi templomépítési bizottság (1851—1906), a Fővárosi Közmunkák Tanácsa és az Országos Építési Kormánybiztosság (1945) anyagában a levéltár darabszintű rendezést végzett. A Baranya megyei Levéltár folytatta a pécsváradi uradalom s elvégezte a járási és községi tanácsi és vb-ülések jegyzőkönyveinek (1950 — 56), a pécsi tankerületi főigazgatóság (1947—49), a megyei mezőgazdasági igazgatóság és több termelőszövetkezet iratainak, valamint az 1947—49. évi választási iratok rendezését. A Bács-Kiskun megyei Levéltárban a rendezést mindössze Szabó Sándornak a kiskunfélegyházi városi közellátási (1945—56) és -begyűjtési (1945—56) hivatal, a Móra Ferenc gimnázium, a Hazafias Népfront járási és városi bizottsága (1955—59), az O. Sz. H. és a vegyipari gépgyár irataiban végzett rendszerező munkája jelentette. A mintegy 300 folyóméterre terjedő raktárrendezési munka nagyobb részben raktári átcsoportosítást, kisebb részben ideiglenes átrakást jelentett. Gyulán Békés megye bizottmánya (1868—71), törvényhatósági bizottsága (1872—97) és főispánja (1945—50), több középiskola, Békéscsaba város tanácsa vbosztályai (1950—60) és néhány üzem (köztük a Kner-nyomda) iratait középszinten, több legeltetési társulat és egyesület, gazdasági szerv és személyi fond iratait darabszinten rendezték. A BorsodAbaúj-Zemplén megyei Levéltár az építkezéssel kapcsolatos kényszerhelyzet miatt középszintű rendezést csupán a sátoraljaújhelyi részlegben tudott végezni, Miskolcon viszont olyan darabszintű, illetve tárgyi átrendezésekkel is foglalkozott, amelyek normális körülmények közt nem lettek volna elsődleges feladatok. Középszintű rendezés folyt Zemplén megye árvaszéke (1887—1949) és alispánja (1945—49), Sátoraljaújhely város polgármestere (1902—50), a sátoraljaújhelyi törvényszék, ügyészség és börtön (1910—46), valamint a Zemplén megyei közjóléti szövetkezet (1941—48) irataiban. Darabszintű rendezést nyert a levéltár aprónyomtatvány gyűjteménye, tárgyilag továbbrendezték a Kereskedelmi és Iparkamara személyügyi iratait, kihajtogatták és jelzeteitek a kéziratos térképeket. A Csongrád megyei 1. sz. Levéltár alapszinten az árvízveszély miatt mentett és vissza-