Levéltári Közlemények, 42. (1971)

Levéltári Közlemények, 42. (1971) 2. - KRÓNIKA - Balázs Péter: Az általános levéltárak 1970-ben / 367–393. o.

368 Krónika 01 Béralap 02 Egyéb szem. kiad. 03 Fenntartás 05 Beszerzés 1968. évi előirány­zat 3 566 000 253 000 1 373 000 65 000 1970. évi felhasz­nálás 4 587 000 854 000 3 440 000 954000 Növekedés 1 021 000 601 000 2 067 000 889 000 Összesen 5 257 000 9 835 000 4 578 000 Az Országos Levéltár 1968. évi költségelőirányzata (6 114 000) és a két országos levéltár 1970. évi felhasználása (8 583 000) között a növekedés 2 469 000 forint. Százalékban kifejezve: az Országos Levéltár (illetve: országos levéltárak) 1970. évi felhaszná­lása az 1968. évi előirányzathoz képest 40, a tanácsi levéltáraké 87%-kal növekedett. Legszembe­tűnőbb a növekedés a tanácsi levéltárak beszerzés (05) rovatán: az 1970. évi felhasználás az 1968. évi előirányzatnak közel 15-szöröse. Az 1968. évi költségelőirányzatban az Országos Levéltár kerete 857 000 forinttal magasabb volt, mint a tanácsi levéltáraké, az 1970. évi felhasználás viszont a ta­nácsi levéltárakban 1 252 000 forinttal haladja túl az országos levéltárakét. (I. tábla.) A fenti számadatokból természetesen a fejlődést nem lehet mechanikusan végigkövetkeztetni. Egyrészt általánosságban számolnunk kell az árszint mozgásával, ami éppen ezekben az években erősebb volt, mint a megelőző évtizedben. Másrészt még inkább a tanácsi levéltárak javára billenti a mérleg nyelvét, hogy egyes helyeken a felújítás mellett jelentős olyan ráfordítások történtek (pl. Borsod és Heves megyében), amelyek a tanács költségvetésében nyertek elszámolást. Ugyanez a helyzet a Somogy és a Tolna megyei levéltár évkönyvével is: ezek megjelentetéséről a tanács gon­doskodik, anyagi fedezetük tehát a levéltár'költségvetésében nem jelentkezik. Debrecenben az idő­szaki és részfoglalkozású alkalmazottakat a megyei tanács költségvetése terhére foglalkoztatták, Egerben a fogyóanyagokat negyedévi igénylés alapján ugyancsak a megyei tanács bocsátja a levéltár rendelkezésére, a takarítást és a fűtést a tanácsi gazdasági hivatal végezteti, így a levéltár költség­vetését ezek egyike sem terheli. A fentiek azt az örvendetes tényt jelölik, hogy a tanácsi levéltárak fejlődési üteme globálisan meggyorsult, remélhetőleg továbbra is tart, és így lépésről lépésre behozhatnak valamit abból az elmaradásból, ami az Országos Levéltár és a tanácsi levéltárak között kialakult, sőt a tanácsosítás előtt évről évre növekedett. De nem hallgathatjuk el, hogy ennek a folyamatnak szépséghibája is van: ez a fejlődés nem egyenletes, egyes levéltárak továbbra is egy helyben topognak, és jelenleg lényegébén azon a szinten állnak, amelyen annak idején a tanácsok átvették őket. Amíg például Tolna megye költségvetése az 1968 elejinek többszöröse lett, Fejér, Hajdú vagy Pest megyéé meg­kétszereződött, addig Szentesen (162 ezer helyett 177 ezer) vagy Zalaegerszegen (147 ezer helyett 158 ezer) alig változott. A Levéltári Igazgatóság egyik főfeladata, hogy lehetőségei szerint a tanácsi levéltárakban — a lemaradottak felzárkóztatásával — megközelítőleg egyenletes fejlődést szor­galmazzon. * Az Országos Levéltár tetőzetének felújítási terve már 1967-ben elkészült, a kivitelezésre azon­ban csak 1970-ben kerülhetett „sor. A tervidőszakban megtörtént az épület bekapcsolása a távfűtési hálózatba, a dolgozószobákban és a raktárakban pedig — állandó, egyenletes hőmérsékletet biz­tosító — hőszabályozó szelepeket szereltek fel. Az Új Magyar Központi Levéltár vezetősége sok időt és erőfeszítést fordított a tervbe vett új levéltári épület előkészítő munkálataira. Az évközben elkészült tanulmánytervek elemzése és bírálata után indult meg a tervezés második fázisa, melyhez a levéltár szöveges programtervet juttatott el a tervező intézetnek. (Sajnos, a levéltár épületével kap­csolatosan időközben nem várt nehézségek merültek fel, s illetékesek az intézmény elhelyezését a jelenleg is használt épület további helyiségeinek átadásával és felújításával kívánják megoldani.) A Fővárosi Levéltárban a bazilikái raktárrészleg villamos berendezésének régóta esedékes teljes felújítása több hónapos munkával megtörtént. A Baranya megyei Levéltár irodahelyiségei központi fűtést kaptak. A levéltár az év folyamán fotólaboratóriumot létesített. A Bács-Kiskun megyei Levéltár irodahelyiségében galériaépítés révén a hasznos alapterület 23 m 2-rel növekedett. A nedves földszinti és pinceraktárak elektromos szellőzőberendezést kaptak. Gyulán a levéltár által használt épületszárny külsejét tatarozták. A Csongrád megyei 1. sz. Levéltár makói részlegében egy második dolgozószobát is berendeztek, ami a kutatók jobb elhelyezését és a levéltári munka zavartalanságát egyaránt biztosítja. Sopronban az év folyamán a megyei részlegben az eddig raktáro­zási célokat szolgáló folyosó kiürítésével (az anyag elhelyezésére a járási tanács egy 75 m 3 térfogatú

Next

/
Oldalképek
Tartalom