Levéltári Közlemények, 42. (1971)

Levéltári Közlemények, 42. (1971) 2. - FOLYÓIRATSZEMLE - Bélay Vilmos: Rassegna degli Archivi di Stato, Anno XXIX–XXX. (1969–1970) / 357–358. o.

FOLYÓIRATSZEMLE RASSEGNA DEGLI ARCHIVI DI STATO. Ministero dellinterno Direzione generálé degli archivi di stato, ufficio studi e pubblicazioni, Roma. Anno XXIX. (1969) No. 1.: Az olasz állami levéltárak, főigazgatója beszámol a vezetése alatt működő levéltárak 1967.évi tevékenységéről. (Részletes ismertetése: Levéltári Szemle 1970. 1. sz. 212—217.1.) — GÜIDO DE LUCIA az Abruzzo Ultra nevű gazdasági egyesület tevékenységét és levéltárát ismerteti. Az egyesület a 18. század végétől a múlt század derekáig működött. Levéltára a gazdaságtörténet kutatói számára rendkívül értékes. — MARIA FRANCESCA TIEPOLO Minima Monteverdiana c. cikke a nagy zeneköltő nyugdíjügyét (évi 100 scudót kapott a Gonzagáktól) ismerteti. — MILICA KACIN-WOHINZ a ljubljanai szlovén munkásmozgalmi intézet működéséről számol be. — A füzet végén levő beszámoló, amely a külföldi levéltári irodalommal foglalkozik, teljes felsorolását adja a magyar levéltári segédleteknek: levéltári leltáraknak, fondjegyzékeknek, alapleltáraknak, levéltári jegyzékeknek, mindazoknak, amelyek 1955 és 1965 közt sokszorosítva megjelentek.—No. 2.: LEOPOLDOSANDRIA levéltárak és a hadtörténelem c, az 1969. évi római hadtörténelmi konferencián elhangzott előadása ismerteti az olasz hadtörténelemnek az állami levéltárakban található forrásait, beszél az anyagot ért károsodásokról. A cikk függelékében felsorolja a római Központi Levéltárban őrzött és a hadtörténeti kutatás szempontjából számbajöhető fondókat. — GIORGIO RUMI egy most folyó forráskiadvány létrehozásának körülményeit ismerteti: az 1861 utáni olasz diplomácia történetét dokumentáló forrásanyagot több kötetben publikálják a külügyminisztérium szervezésében (Documenti diplomatici italiani). — VERA SPAGNUOLA a római Állami Levéltár (Archivio di stató di Roma, amely nem azonos az ugyancsak Rómában leyő Archivio Centrale-val) numizmatikai gyűjteményét mutatja be. — FILIPPO VALENTI megjegyzéseket fűz Brenneke „Archivkunde"-ja olasz fordításához. MARIA A. TIMPANARO MORELLI a 18. századi firenzei sajtótörvényről ír. — Ferenc István toszkánai nagyherceg, a későbbi német •császár és Mária Terézia férje 1743-ban adta ki ezt az edictumot, amely a kiadók munkáját is szabályozta, és beavatkozott természetesen a könyvcenzúra ügyébe, amely eddig az egyházi hatóság kezében volt. — GERSHAM ARTHUR KNIGHT angol nyelvű cikke 13—14. századi angliai paleográfiai problémákat elemez egy pergamen-töredék alapján. —• ISABELLA ZANNI ROSIELLO az angol Royal Historical Manuscript Commission működését ismerteti. Az utóbbi időben különösen aktív tevékenységet fejtett ki a bizottság, tekintve, hogy számos eddig a nyilvánosság által nem ismert levéltár és magángyűjtemény anyaga került napfényre. — GINO BENZONI a Giorgio Cini Alapítvány munkájáról számol be. Az alapítvány Velence művelődéstörténetének tanulmányozását tűzte ki feladatul, és már eddig is több értékes tudományos konferenciát szervezett, és szép kiadványsorozatot is fel tud mutatni. — Anno XXX. (1970) No. L: GABRIELLA OLLA REPETTO az állami levéltárakban őrzött iratanyag kutathatóságáról írva elemzi az 1963. évi 1409. sz. törvény két cikkelyét. •— VALERIO MARCHETTI a 15. századi sienai eretnekmozgalmak leküzdését tárgyalja levéltári anyag alapján. — ANNA MARIA CORBO forráskiadványában a római művészettörténeti oktatás múltját világítja meg (19. század első fele). — ELIO LODOLINI amerikai tanulmányútjáról számol be, különös tekintettel a „National Archives and Record Service" (a washingtoni Nemzeti Levéltár) tevékenységére. — No. 2.: ELIO LODOLINI a „levéltár" (olaszul „archivio") fogalomnak az utolsó évtizedekben bekövetkezett módosulásait elemzi. Az új feladatok, új problémák megváltoztatták a levéltárak feladatáról vallott nézeteket is. Szerző véleménye szerint csak olyan anyagot szabad a levéltáraknak átvenniük, amely már elvesztette jogi-közigazgatási jelentőségét, így a levéltáraknak a történeti kutatás szolgálata maradhat főfeladatuk. — GAETANO CONTINI egy újonnan felfedezett forrás alapján vizsgálja Perugia város és egész Umbria gazdasági helyzetét az 1540-es évek vonatkozásában. — ANTONIO PAPA Róma városa 1870 körüli helyzetét elemzi az akkori királyi helytartó leírása alapján. — RAOUL GUEZE a bolgár állami levéltárakban tett látogatása alapján ismerteti Bulgária levéltár-