Levéltári Közlemények, 42. (1971)
Levéltári Közlemények, 42. (1971) 2. - IRODALOM - Bogdán István: Régi magyarországi nyomtatványok 1473–1600. Borsa Gedeon, Hervay Ferenc, Holl Béla, Käfer István és Kelecsényi Ákos munkája. Budapest, 1971. / 351–353. o.
Irodalom 351 pótol. A Fővárosi Levéltár ezzel a négykötetes munkával forráskiadvány-sorozatot indított el. Anyagának gazdagsága indokolttá teszi, hogy a „Források Budapest múltjából" szép kiállítású, szélesebb olvasóközönségre számító kötetei után további publikációkkal gyarapítsa ismereteinket fővárosunk történetéről, és mozdítsa elő az egyre inkább kibontakozó várostörténeti kutatásokat. Vannak olyan iratsorozatai, amelyek egészükben való közzétételt érdemelnének, mivel bennük a legkülönbözőbb témákra vonatkozó adatok tömege rejtőzik. Várakozással tekintünk nemcsak a négykötetes szemelvényes mű befejezése, hanem a sorozat további művei elé is. Sashegyi Oszkár RÉGI MAGYARORSZÁGI NYOMTATVÁNYOK 1473—1600 BORSA GEDEON, HERVAY FERENC, HOLL BÉLA, KÁFER ISTVÁN ÉS KELECSÉNYI ÁKOS munkája Budapest, 1971. 929 p., 42 t. (Magyar Tudományos Akadémia — Országos Széchényi Könyvtár) „Habent sua fata libelli" — a közhellyé kopott Terentius-idézet kívánkozik e kiadvány ismertetésének bevezető mondatába, hisz lényegében nyomtatványok — könyvek — sorsát sűríti e vaskos kötet, gondos elődök gondos utódainak nem köznapi teljesítményt nyújtó műve. Csak a könyvet, a magyar kultúrát, elődeinknek mindenki számára készült — ezért kinyomtatott — szellemi termékeit megbecsülő szeretet hozhatta létre ezt a tárat, amelyik — a sorozat első köteteként — 127 esztendő fennmaradt nyomtatvány-termésének adatait nyújtja át az utódoknak: „itt az írás, forgassátok!" Az ilyen jellegű kézikönyv elkészítése mindig hálátlan feladat. Látványos eredményről lemondó, nagy önfegyelmet kívánó aprómunkák garmadán át kristályosodik ki az, ami nélkülözhetetlen ahhoz, hogy egy-egy nyomtatványról megmondja nekünk azt, amit tudni kell. — Mit tudhatunk meg hát e kiadványból? Mindenekelőtt bevezetésként a mű létrejöttének történeti előzményeit: a Szabó Károly-féle Régi Magyar Könyvtár történetét, az azt követő „adalék irodalom" eredményeit 1940-ig, amikor az intézményes munka kialakult az Országos Széchényi Könyvtárnál, majd a szerkesztési szempontokat alakító 50-es évek eseményeit, végül a jelen kiadás körülményeit ismerjük meg. Ez utóbbiból emeljük ki azt, hogy a címben nevezett munkaközösség 1961-ben kezdte meg a munkát,, átvéve az elődök gyűjtését; azt a végleges szerkesztési szabályoknak megfelelően átdolgozta és rendszerezte, majd további kutatások segítségével kiegészítette, az egész anyagot szerkesztette, elkészítette hozzá a szükséges mutatókat, és 1968-ban már befejezte a munkát. A mű használatához szükséges eligazítást a három nyelven (magyarul, latinul és angolul) írott mutató (amelyikhez a rövidítésmutatók kapcsolódnak) adja meg, egyúttal világosan, tömören tájékoztatva arról, milyen adatokat tárol ez a kötet. „Azokkal az 1601 előtt megjelent nyomtatványokkal foglalkozik, amelyek a történelmi Magyarország területén (kivéve Horvát-Szlavónországot) bármely nyelven, vagy külföldön egészben vagy részben magyar nyelven jelentek meg." E nyomtatványokat időrendben sorakoztatja fel, mindegyiknél megadva a következő adatcsoportokat: 1. Sorszám: természetesen az időrendet követően növekszik; a hivatkozások, a mutatók erre utalnak. 2. Címleírás: közli a szerző nevét, a mű címét, az esetleges fordító és közreműködő nevét, a nyomtatás helyét, évét, megnevezi a nyomdászt vagy a nyomdát, megadja a terjedelmet, a formátumot és az esetleges könyvdíszt. 3. Bibliográfiai hivatkozás: a legjobb és legfontosabb könyvészeti leírást tünteti fel. 4. A tartalom'meghatározása és részletezése: megjelöli a nyomtatvány tartalmát (pl. vitairat, naptár stb.), formáját (pl. párbeszédes, verses stb.), nyelvét, szükség szerint a felekezeti hovatartozást —• majd részletezi a járulékos részek címét, a főrészek beosztását; a magyar nyelvű verseknél megadja kezdőszavait (incipit), énekgyűjteményeknél a levél- vagy lapszámmal együtt, s itt említi meg a díszítő címereket és nyomdászjelvényeket.
