Levéltári Közlemények, 42. (1971)

Levéltári Közlemények, 42. (1971) 2. - Melichar, Ervin: Az osztrák közigazgatás fejlődése 1867 után / 301–322. o.

312 Ervin Melichar és erdőgazdasági minisztérium keretében központi szervként hozták létre.

33 A Tanács a szövetségi alkotmány 133. fejezet (4) bek. alapján testületi szervként működött. 3. Ezek mellett még számos monokratikusan szervezett külön hatóság működött, különösen a közvetlen szövetségi igazgatás körében. Ezeknek a szerveknek e téren igen komoly jelentőségük van.

34 Megtalálhatók egyébként a tartományi közigazgatásban is, mindenekelőtt a technikai jellegű ügyek vonatkozásában.

35 Az egész szervezetről alkotott összképben azonban csak mellékes szerepet játszanak. IVAz utóbbi száz év jelentős változásokat eredményezett a községeknek az államszervezetben betöltött pozícióját illetően. A községi szervezet jogi szabályozása, mint már említettük, a tartományi törvényhozás feladata volt. A tartományok zömmel a községekről rendelkező szövetségi törvény alapján még 1867 előtt kibocsátották a községi és városi rendtartásokat és a kapcsolódó választási szabályzatokat. Noha 1867-et követően ebben már nem kötötték őket a községekről szóló birodalmi törvény rendelkezései, lényegében mégis azokhoz igazodtak. A Monarchia fennállásának vége felé ugyan már támadt néhány eltérés, mint pl. az önálló hatáskör elhatárolása kérdésében, az alapelvek mégis változatlanul maradtak. Mindjárt a köztársaság kezdetén elvi jelentőségű volt viszont a községi képviseleteket érintő aktív és passzív választójog vonatkozásában megvalósított változtatás. A Német-Ausztria (Deutschösterreich) állam- és kormányformájáról rendelkező 1918. november 12-i törvény 10. fejezete kimondta, hogy a választójogot és a választási eljárást az általános, egyenlő, közvetlen és titkos választójog alapelveinek megfelelően kell átalakítani, nem szabad a nemek között hátrányos megkülönböztetést tenni, és az arányos választójog elveit kell szem előtt tartam. A községi képviselőtestületeket 3 hónapon belül újra kell választani, és az államtanács utasítása értelmében addig is ki kell egészíteni azokat megfelelő számú munkásképviselővel.

36 A szövetségi alkotmány 115. és 120. §-a már az első megfogalmazásában tartalmazott a községi jogról szóló rendelkezéseket. Lényegét tekintve azonban ezek az előírások csak programot adtak, mert a 120. § úgy rendelkezett, hogy az általános állami közigazgatás szervezetének, további alapelveinek rendezése a tartományi szintet illetően is a szövetségi törvényhozás feladata lesz. Minthogy a szövetségi alkotmány ilyen értelmű kiegészítése sohasem történt meg -•— a politikai pártok ugyanis néhány fontos kérdésben, főként az autonóm körzetek (Gebietsgemeinden) kialakításában nem tudtak megegyezni —, az ezekben az előírásokban foglalt jogokat egy kivételtől eltekintve nem lehetett közvetlenül alkalmazni. Csupán a 119. § (2) bek. választójogi rendelkezései voltak közvetlenül is alkalmazhatók, mert az abban foglalt szabályozás olyan kimerítő volt, hogy alkalmazásához nem volt szükség további rendelkezésekre. a mezőgazdasági hatóságokról szóló törvénnyel — BGB1 1/1951, valamint a mezőgazdasági eljárásról szóló törvénnyel BGB1 173/1950). 33 Minthogy szövetségi hatóságról van szó, és ez ellentétes az ismertetett hatásköri szabályokkal, szükséges volt a kérdésnek a szövetségi alkotmányban való rendezése. 34 Csak utalni kívánok a pénzügyi, a rendészeti és a csendőri, a vasút-, posta- és igazságügyi igazgatás széles területeire. 35 Földreformügyekben a körzeti mezőgazdasági hatóságok, azután még különféle építészeti hivatalok, körzeti erdészeti felügyelőségek stb. 36 Végrehajtása az StGBl 81/1918. számában közzétett végrehajtási utasítás alapján történt.