Levéltári Közlemények, 42. (1971)

Levéltári Közlemények, 42. (1971) 2. - Melichar, Ervin: Az osztrák közigazgatás fejlődése 1867 után / 301–322. o.

Az osztrák közigazgatás fejlődése 1867 után 303 különös jelentőségük nem volt. Az a kép, amelyet a községi önkormányzatról a birodalmi törvény.írt elő, nagyjából-egészéből változatlan maradt. Ennek pedig a községi önkormányzat alábbi szervezete felel meg: A VIII. és a XII. fejezet értelmében a községi önkormányzat ügyeit határozathozó és felügyeleti szervként az általában községi tanácsnak nevezett községi bizottság látja el. Ezt a szervet választással hozták létre, és kebeléből további választássegítségével jött létre igazgatási és végrehajtó jellegű szervként a községi elöljáróság, élén a polgármesterrel. A XIII. fejezet értelmében a községi elöljáróság a községi bizottságnak volt felelős. E szerven belül az abszolút többség döntött. A választás rendjét a tartományi törvényhozás „a magasabb adót fizetők érdekeinek biztosítására figyelemmel" szabályozta (XI. fejezet). Választójoggal rendelkezett minderi olyan községi lakos, aki 24. életévét betöltötte és büntetőbírói ítélet választójogosultságától nem fosztotta meg. (Bűncselekmény esetén a kizárást már a vizsgálat megindítása maga után vonta.) A községi bizottság ülései általában nyilvánosak voltak, de az elöljáróság vagy pedig a bizottsági tagok meghatározott részének indítványára a nyilvánosságot kizárhatták. A költségvetést és a zárszámadást tárgyaló ülések a XIV. fejezet értelmében mindig nyilvánosak voltak. A birodalmi törvény IV. fejezete a községeket illetően önálló és átruházott hatáskört különböztetett meg. Az önálló hatáskör keretébe a községeknek az a joga tartozott, hogy a hatályos birodalmi és tartományi törvények tiszteletben tartásával önállóan bocsátottak ki utasításokat és rendelkezéseket. Az általános klauzula értelmében önálló községi hatáskörbe tartozott mindaz, ami a községi érdekeket közvetlenül érintette, és községi kereteken belül saját erőből elintézhető és megvalósítható volt. E körbe tartozott a szabad községi vagyonkezelés, a helyi rendőrség, az útügyek helyi vonatkozásai, a mezőrendészet, az élelmiszer-, a piac-, az egészségügyi, a cseléd- és munkaügyi rendészet, a cselédrendtartás alkalmazása, az erkölcsrendészet, a szegényügyek, az építés- és a tűzrendészet. Az V. fejezet lehetőséget adott arra, hogy magasabb államérdekből egyes, egyébként a helyi rendészet hatáskörébe tartozó ügyeket törvényileg a tartományi hatóságok hatáskörébe utaljanak. A községek átruházott hatáskörét a VI. fejezetben foglaltaknak megfelelően általános és tartományi törvények szabták meg. A községi szervek átruházott hatáskörben eljárva a kormánynak tartoztak felelősséggel. A községi önkormányzatot az állami felügyeleti jog egészítette ki. Ez volt hivatott megakadályozni azt, hogy a községek hatáskörüket átlépve a hatályos törvényeket megsértsék. Az állami közigazgatás, feladatkörébe tartozott a községi elöljáróság jogellenes rendelkezései ellen benyújtott panaszok elbírálása is. A tartományi politikai hatóságok a községi képviselőtestületeket fel is oszlathatták, ilyen esetben azonban a XVI. fejezet értelmében legkésőbb hat héten belül új választást kellett kiírni. A községi önkormányzat átfogó volt, mert az I. fejezet rendelkezése szerint minden ingatlannak valamely község kebelébe kellett tartoznia. c) A községekről rendelkező birodalmi törvény értelmében a községek és a tartományi gyűlés közé a továbbiakban körzeti képviseletnek nevezett középszintű képviselet iktatható be. Ez a testület időszakonként vagy pedig vezetőségének összehívására ül össze. (XVII. fejezet). A XVIII. fejezet 1. bek. értelmében létrehozása esetén minden olyan ügy hatáskörébe tartozott, amely a körzet érdekeit, illetőleg az oda tartozó polgárokat érintő belső ügynek minősült. A községeket illetően a