Levéltári Közlemények, 42. (1971)

Levéltári Közlemények, 42. (1971) 2. - Kubinyi András: A budai német patríciátus társadalmi helyzete családi összeköttetéseinek tükrében a XIII. századtól a XV. század második feléig / 203–269. o.

A budai német patrícitáus társadalmi helyzete családi összeköttetéseinek tükrében 255 nak, ha éppen túl nem szárnyalta.

347 így azután nem véletlen, hogy ez a város igen szoros összekötettésben állt Nürnberggel és Kölnnel.

348 Fentebb ugyan utaltunk arra, hogy az 1440-es tanácsi rendezés nem hozott lényeges változást a budai német vezetőréteg összetételében, csak számarányukat csökkentette a tanácson belül. Bizonyos változásokat azonban megfigyelhetünk. Az 1440-es évek után kb. a hatvanas évek második feléig nem nagyon tudunk új családokat kimutatni német részről a város vezetőségében.

349 Régebbi tanulmányunkban viszont rámutattunk, hogy a Jagello-kor családai mind általában ettől az időtől, sőt az 1470-es évektől jutottak a tanácsba, míg addig a Mátyás előtti családok kihaltak.

350 Mint ott is rámutattunk, a vezetőrétegbe jutásnak a vagyonon kívül a régebbi családok tagjaival kötött házasságra is szükség volt. A negyvenes években úgy látszik lecsökken az idegenek beházasodása, illetve ha megtörténik, az nem beházasodás, hanem a leány költözik el. Nem lehet ugyanis véletlen, hogy a négy Münich-leány \ közül három megy férjhez pozsonyihoz, de úgy, hogy egyik Münich-vő sem költözik Budára, hanem Pozsonyban marad. A XV. század közepén a nürnbergiek bányavárosi szereplésében is bizonyos — bár nem teljes _

351 törés mutatható ki.

352 Az idegenek Budára költözésének csökkenése ezzel párhuzamos jelenség, és nyilvánvalóan kapcsolatban áll az akkori zavaros magyarországi viszonyokkal, I. Ulászló és a Habsburgok harcaival, Giskra csapatainak térhódításával a bányavárosok vidékén, valamint a török veszedelem hirtelen akuttá válásával. A nürnbergi és egyéb frankföldi üzletembereknek nyilván nem látszott biztonságosnak a bányavállalkozások finanszírozása és ezzel együtt a fővárosi megtelepedés, ahol amúgy is a belső harcok gyengítették ennek a német rétegnek a befolyását. A magyarországi piac posztóval való ellátását Pozsonyon keresztül is lebonyolíthatták. Gyengült viszont az állatkivitelben játszott szerepük. Bár ebben az üzletágban külföldi németek már korábban helyet foglaltak, sőt még a század első felében is ebben kimutathatók, ekkor már egyre nagyobb mértékben a budai és pesti magyar polgárság sajátította ki a maga számára.

353 Újabb változást Mátyás uralkodása hozott. Pozsony addigi vezető szerepe megtört, ami megmutatkozott egyrészt a tekintélyesebb, tőkeerős pozsonyi családok egy részének Budára költözésében, másrészt egy újabb délnémet, főleg nürnbergi bevándorlásban. Ez utóbbiak újra megkísérelték a színesfém kereskedelem hasznának le347 Kubinyi, 1971, 346—349. 348 Vö. Kováts, 1914, 1—32. 349 Bírák német részről az 1440 előtti bíró Onwein, a Münich-vő Münzer, valamint Weissenstein Márton voltak. (Ld. a függeléket.) — Weissenstein 1457-ben tanácstag is volt, Észt. kpt. m. It. Lad. 53. fasc. 3. nr. 9; Lad. 64. fasc. 1. nr. 10. — A családból a budai Weissenstein János 1408-ban úgy látszik, hogy a soproni adó beszedésével volt megbízva {Házi, 1/2. k. 7—8), majd 1411-ben királyi megbízásból fát ment vásárolni Bécsbe, QuGStWien, II/2. k. 1836. sz.; Altmann, I, k. 31. sz. — Az 1439-es mozgalom utáni évtizedekben volt a régi patríciátusból tanácstag Reichel Egyed (ld. fenn, 297. j.) és Rautschan Miklós, nyilván Rauczan Péter bíró leszármazottja, is. (1457/58: Nürnbergi lt. Urkunden des Stadt- und Landalmosenamtes, Nr. 114. Mályusz reg.) — A ritka új család között a Hertauff említendő. Hertauff János mészáros 1441/42-ben, 1456/57-ben, 1458/59-ben, 1462/63-ban és 1464/65-ben mutatható ki esküdtként. Észt. pr. lt. Archívum ecclesiasticum vetus nr. 46; Dl. 15153; Pannonhalmi Rendtörténet. X. k. 663—664; Dl. 15785; Dl. 16188, 350 Kubinyi, 1966, 272. skk. 351 Vö. a Mühlsteinek, igaz, hogy csak a hatvanas években, Kubinyi, 1963—64, 86. 352 v. Stromer, 1971 (Fránkische), 364—365. 353 Kubinyi, 1971, 354—359.