Levéltári Közlemények, 42. (1971)
Levéltári Közlemények, 42. (1971) 2. - Kubinyi András: A budai német patríciátus társadalmi helyzete családi összeköttetéseinek tükrében a XIII. századtól a XV. század második feléig / 203–269. o.
A budai német patríciátus társadalmi helyzete családi összeköttetéseinek tükrében 225 «* b) A Weidner -család. (3. tábla) A kimutathatóan XIII. századi patríciátushoz tartozott a Weidner család. Nevük keresztnév! eredetű. 1292-ben egy bizonyos Veydunerius a budai tanács tagja, őt az 1317-es tanácsi évben fia, Miklós követte. 125 Miklósnak két fia született: Hannus ispán és Domokos. Utóbbi 1343-ig fordul elő adataink szerint okleveleinkben. A két testvérnek malma volt Budafelhévízen, míg Hannus ispán birtokot szerzett Fejér és Tolna megyékben. Hannus Henc fia János budavári rektor leányát vette feleségül, akitől Katalin nevű leánya született. Őt Töttös királyi ajtónállómester fiával jegyeztette el. Érdekes, hogy a két Weidner testvér gazdagsága és a város vezetőségével való rokonsága ellenére sem választatta magát a budai tanács tagjává. Hannus ispán valószínűleg kereskedett is, mert az 1340-es években budai polgárjogát fenntartva a kassait is megszerezte —• nyilván kereskedelmi érdekei kapcsolták ehhez a városhoz—, sőt ő járta ki új városának a budai kiváltságokat. 13 52-ben azonban — úgy látszik feladta Budán gyakorolt elvét — Kassán esküdtként is feltűnik. 126 3. tábla A Weidner család I. Veydunerius (Weidner) eml. 1292 mint budai esküdt I II. Miklós eml. 1317—1318 mint budai esküdt III. Hannus ispán Domokos x 1300 k. f 1352 u. x 1300 k. f 1343 u. & Hencfi Margit &? (ld.5. tábla) _ budai polgár budai polgár, kassai esküdt 1352 i ' IV. Katalin x 1330 k. f 1346 & Töttös Miklós ' mester c) Hencfi János és rokonsága. (4—5. tábla) Buda történetének talán leghatalmasabb polgárcsaládja Hencfi János rektoré volt. Az irodalomban Radnai Brendulinus fia Henc ispán és budai rektor fiának szokták tartani, ez azonban lehetetlen, Radnai Henc erdélyi és budai ingatlanait mások örökölték. 127 János ispán mindenesetre már IV. László idejében felnőtt ember volt, mert akkor szerezte Fejér megyei birtokát. Fejér megyei - birtokszerzése alapján esetleg feltételezhetjük, hogy már akkor is budai polgár lehetett, különben nyilván nem a főváros közelében törekedett volna földszerzésre. Bizonyos nyomok szepességi eredete 125 BpOkl. I. k. 283; és fenn, 118. j. 126 Hannus és Domokos testvérek közös birtokügyei (malom, szőlő): 1337, 1339, 1343: Dl. 3110; CD. VIII/4. k. 369 — 372; Dl. 3554.—Hannus birtokszerzései Tolna és Fejér megyékben: 1337: Zichy, I. k. 516—517. (Felesége Hencfi János leánya.); 1338: Dl. 87088. — Felesége, Hencfia János leánya, Margit végrendelete 1343: Dl. 87195. — Leánya, Katalin és Töttös fia eljegyzése, 1346: Zichy, II. k. 210—211 — 1347-ben a kassai kiváltságlevéllel kapcsolatban „comite Hannus, filio Nicolai dicti Weydner, fideli cive nostro Cassensi et Budensi" fordul elő az oklevélben. Osváth, 1918, 83, 86, 91, 94. — 1352: uo. 201—203. 127 így látta pl. Zolnay, 1963, 67. — Ezzel szemben ld. fenn, 74. j.
