Levéltári Közlemények, 42. (1971)
Levéltári Közlemények, 42. (1971) 2. - Kubinyi András: A budai német patríciátus társadalmi helyzete családi összeköttetéseinek tükrében a XIII. századtól a XV. század második feléig / 203–269. o.
A budai német patríciátus társadalmi helyzete családi összeköttetéseinek tükrében 223 és talán még nagyobb szerepet játszott. Huszonhat éven át, 1345-től 1370-ig összesen ugyancsak kilenc évben tudjuk nevét az ebben az időben már csak nagyon kis számú tanácslistákon felfedezni, háromszor apjával együtt. A bíróválasztás visszaállítása után öt ízben (1350,1351,1366,1367, 1370) bíró, egyszer albíró (1354). 114 Vele úgy látszik, családja kihalt. 2. A XIV. század első felének patríciátusa Eddig tárgyalt adataink is átnyúltak a XIV. századba, azonban olyan családokról beszéltünk, akik vagy kimutathatóan, vagy alapos gyanú alapján az alapítók közé tartoztak. Ismeretes, hogy a XIII— 'XIV. század fordulóján több szomszéd ország fővárosában belső küzdelmek játszódtak le, amelyek az ottani patríciátus részleges kicserélődésével jártak. 115 Budán is valami hasonló tör-tént 1307-ben, sőt talán már korábban, Walter ispán meggyilkolása idején is. Nem vonva kétségbe, hogy részleges csere következett be a vezetőrétegben, hiszen Kunc fia Petermannak el kellett menekülnie, két esküdt társát pedig kivégezték, 116 a Kunc család példája mutatja, hogy az alapító családok közül nem mindenki vesztette el befolyását. Számuk azonban jóval magasabb lehetett. A Wernerfiak többi budai rokonát is valószínűleg közéjük sorolhatjuk, másokról pedig vagy igazolni tudjuk, hogy már az 1292-es tanácsban ott ültek, vagy pedig a XIII. századvégi vezetőréteghez való tartozásuk valószínűsíthető. Arra azonban túl kevés támpontunk van, hogy már a XIII. század közepi patríciátushoz kapcsoljuk őket, és ezért, noha ezt egyáltalán nem tartjuk több esetben lehetetlennek, inkább csak a XIV. században foglalkozunk velük. A XIV. század első felében viszonylag nagyszámú tanácslista maradt ránk, és ez lehetőséget nyújt arra, hogy a budai vezetőréteg összetételét, esetleges változását nyomon kísérhessük. A tanácsot Budán évente április 24-én választották, ezért ha valamely adat csak a következő év elejéről maradt fenn, mégis az előző év tanácsára kell vonatkoztatnunk. 117 Ezt tekintetbe véve az 1317-ben kezdődő és az 13 54/5 5-ös tanácsi évvel végződő 38 év alatt 12, azaz majdnem egy harmadnak tanácsát ismerjük. (1317, 1318, 1322, 1329, 1332, 1337, 1341, 1342, 1345, 1346, 1347, 1354.) 118 Á következő adat csak 1370-ből maradt fenn. 119 A 12 ismert tanácsú évben összesen 54 személy töltötte be a tanácstagi helyeket. Nem számítva a két utolsó rektort, Hencfi Jánost és fiát Miklóst, és csak a tizenkét év tanácsát figyelembe véve (ugyanis egyes esküdtekre, 1347 után bírákra, ezen felül is vannak adatok, ezek a személyek is az 54 közé tartoznak) hét tanácslistán négy (Ulving, Redner Rudiin, Egri Jakab, Loránd), haton 5 (Megerdorfer Kunclin, Tilmann, János fia Kunclin, Perenhauser Sedulin, Győri Péter), ötön 4 (Ulmannfia Mihály, Mikó fia Péter, Botuk fia János, Rabensteiner Miklós) esküdt fordul elő. Tehát tizenhárom személy 78 éven keresz114 1345/46, 1346/47,1347/48: ld. az előző j.-et. — 1350/51,1351/52,1366/67,1367/68, 1370/71: ld. a függeléket. — 1354/55: AO. VI. k. 269. 115 Vö. pl. Székely, 1971, 285—287. 116 Uo. 284—285. és fenn, 90. j. 117 Ofner Stadtrecht 32. §. 70. o. 118 1317/18: Veszp. kpt. hh. lt. Instr. regn. P. 237. (Ez az oklevél napi kelet nélkül 1318-ból származik, mivel azonban más tanácsi istát ad meg, mint egy 1318. december 5-i oklevél, csak az év április 24-e előtt keletkezhetett.)—1318/19: OL. Ft. Szepesi kpt. o. lt. Mise. div. cott. Ser. 9. f. 13. nr. 25. — 1322/23: (vagy 1321/22?, nincs napi kelet) Veszp. kpt. hh. lt. Instr. regn. B. 30. — 1329/30: ld. fenn, 113. j. — 1332/33: MonStrig. III. k. 222—223. — 1337/38: Dl. 3110. — 1341/42, 1342/43, 1345/46, 1346/47, 1347/48: ld. fenn, 113. j. — 1354/55: ld. fenn, 114. j. 119 Dl. 5865.
