Levéltári Közlemények, 42. (1971)

Levéltári Közlemények, 42. (1971) 2. - Kubinyi András: A budai német patríciátus társadalmi helyzete családi összeköttetéseinek tükrében a XIII. századtól a XV. század második feléig / 203–269. o.

A budai német patríciátus társadalmi helyzete családi összeköttetéseinek tükrében 217 II. A budai patríciátus a kezdetektől Mátyás koráig 1. Városalapítók A XIII. századi budai patríciátus családi kapcsolatait szinte lehetetlen meghatároznunk. Családnév még nincs, és ha egyes ritkábban használt személynevek adnak is lehetőséget bizonyos következtetések levonására, ezek mégsem elegendők arra, hogy nagyon kis kivételtől eltekintve leszármazottaikkal foglalkozhassunk, azokat felismerhessük. Elöljáróban meg kell jegyeznünk, hogy a vezetőréteget kizárólag a városi tanácstagság alapján tudjuk meghatározni, viszont a XIII. századból mindössze egy tanácslista maradt fenn, 1292-ből.

53 Budát a XIII.I század közepi alapítása után 1264-ig egy bíróból (villicus) és tizenkét esküdtből álló választott tanács kormányozta, azonban ekkor a választott bíró helyét egy a királytól kinevezett rektor foglalta el. Csak 1346/47-ben állt helyre a polgárság bíró választási joga.

54 A rektorok — a magyar Kökényes-Rénold nembeli Míkud későbbi bán kivételével

55 — németek, és általában Buda polgárai voltak. Budai polgárok nevét először egy keltezetlen, de az 1250-es évekre tehető oklevélből ismerhetjük meg: itt előfordul a Pest castrum-beli Pál comes veje, a kis István, valamint Péter, továbbá az Űj Buda-beli Benedek, a Szent Jakab templom (Óbuda mellett) plébánosának testvére és Lodomér.

56 A következő, ugyancsak keltezetlen oklevél 1258 és 1264 közöttről említi Pétert, a budai villicust,

57 aki 1264. szeptember 11-én ebben a minőségében három polgártársával, Carul-lal, Rapolth-tal és Greyf-fel képviseli a várost.

58 Ez év őszén függeszti felIV. Béla a budaiak bíró választási jogát és nevezi Heinrich Preussel ismert bécsi lovagot, előtte barsi ispánt a budai vár rektorává. Utóda Walter comes lett.

59 1267 — 68 táján Péter volt villicus a fent említett három társával, valamint négy más polgárral, akik közül egyedül Cunch fia Cunchil nevét ismerjük, képviseli egy perben a várost.

60 1268 táján a város képviseletében Walter comest idézik meg Rapolth, Greyph, Wyganth, Arnold, Hentenguer és Ob pestvári polgárokkal együtt.

61 Kissé részletesen ismertettük ezeket az első adatokat Buda vezető polgárairól, de azt hisszük, -hogy épp az adatok koraisága miatt az ő családi kapcsolataiknak ismerete az alapítókra nyújthat felvilágosítást. Köztük Péterrel alább még részletesen foglalkozunk: egy Werner nevű, Ausztriában is birtokos lovagnak volt a fia, aki még a tatárjárás előtt költözött Pestre.

62 Károly úgy látszik azonos azzal az Óbudai Károly nevű lovaggal, akire IV. Béla először a Nyulak szigeti kolostor gondozását bízta, majd 1276-ban Buda kinevezett rektora (iudex pro dominó rege) lett. Német származású volt, testvére Perta egy Herlip (Hartlieb) nevű gazdag budai polgárhoz ment nőül.

63 Talán az ő fiuk lehetett az a Herthleb fia Kunclin, aki 1318-ban a 63 BpOkl. I. k. 283. 54 Kubinyi, 1969, 9, 18. — Uő., 1970, 446. 55 Eckhart, 1917, 77. 58 BpOkl. I. k. 72. —Ennek és a következő okleveleknek keltezésére ld. Kubinyi, 1961 (Buda város), 139. o. 216. j.—219. j. _ M BpOkl. I. k. 71. 88 Uo. 73. 59 Kubinyi, 1961 (Buda város), 127. 60 BpOkl. I. k. 72. — Hogy Péter ekkor már volt villicus, azt a Dl. 82761. eredeti oklevél kvarclámpa által történt olvasata igazolja. 61 BpOkl. I. k. 74. 62 Györffy, 1969, 264—65. — Vö. BpOkl. I. k. 98, 199. 63 MonVesp. I. k. 302, 315. 2 Levéltári Közlemények II.