Levéltári Közlemények, 42. (1971)

Levéltári Közlemények, 42. (1971) 2. - Kubinyi András: A budai német patríciátus társadalmi helyzete családi összeköttetéseinek tükrében a XIII. századtól a XV. század második feléig / 203–269. o.

A budai német patríciátus társadalmi helyzete családi összeköttetéseinek tükrében 211 ges kérdés. A lényeg az, hogy a városi vezetőségből nem lehetett őket kizárni. Hogy •ez a városi vezetőréteg topográfiailag is elkülönült-e a polgárság tömegétől, akár úgy, hogy a piactéri házakat ők birtokolták,

23 akár úgy, hogy mint az olasz patríciusok tornyos, erődített házakban laktak (regensburgi patríciusok,

24 SchwäbischHalli városi nemesek

25 stb.) már másodlagos, de így sem elhanyagolható tényező. Tekintetbe véve ezeket, felmerül a kérdés, hogy a középkori magyar királyság területén beszélhetünk-e városi patríciátusról, és ha igen, akkor ennek mik voltak a jellegzetességei. Kétségkívül nem létezett nálunk a szó szűkebb, középkorvégi értelmében vett patríciátus, ezért használta annak idején Kováts Ferenc a tanácstagi helyeket betöltő vezetőrétegre a „pszeudópatríciátus" fogalmát, elismerve egyúttal, hogy ennek a rétegnek sok olyan jellegzetessége van, amely ráillik az „igazi" patrí23 Valamint a piaci árusítóbódékat, ezt különösen Rörig emelte ki. Vö. Uó\, 1959, 252—271. — Ld. még Fröhlich, 1969, 294—296. 24 Bosl, 1966, 139. — Planitz, 1954, 267. — Olasz városokra ld. Renouard-Braunstein, 1969, 158. 25 Wunder, 1966,33. — Más német városokra példák. Nürnberg: Hofmann, 1966, 66. — Rothenburg ob der Tauber: Bayer. Städtebuch 461. — Basel: Planitz, 1954, 304. — Bécsre pl. Lechner, 1959/60, 56. — Perger, 1970, 74, 84. — Általánosságban: Fröhlich, 1969, 304. Podhradczky: Cuspinianus János beszéde, Budának 's véle Magyar országnak ezer öt száz negyven egyedik esztendőben lett romlása emlékezetére 's harmad századára kiadta Podhradczky Jósef, Buda 1841. QuGStWien: Quellen zur Geschichte der Stadt Wien, Abt. I. Regesten aus in- und ausländischen Archiven, Bd. 1-, 1895-; Abt. II. Regesten aus dem Archiv der Stadt Wien, Bd. 1-, 1898-; Abt. III. Grundbücher, Bd. 1-, 1896-. Radocsay, Dénes, Les principaux monuments funéraires médiévaux conservés à Budapest, Mélanges Vajay, 1971. Rascher, Helmut, Die Kleiderstiftung des Wolfgang Münzer von 1577, MittNürnbg 57 (1970). Rausch, Wilhelm, Österreichs Grenzstädte im Norden der Donau. Ein Exkursionsführer, Linz 1971. Reincke, Heinrich, Über Städtegründung. Betrachtungen und Phantasien, Die Stadt I. k. 1969. Renouard, Yves

—Braunstein, Philippe, Les villes d'Italie de la fin du X

e siècle au début du XIV

e siècle (Regards sur l'histoire 8.), Tome 1—2, Paris 1969. Rörig, Fritz, Die europäische Stadt. Propyläen Weltgeschichte, Bd. IV. Berlin 1932. Wirtschaftskräfte im Mittelalter. Abhandlungen zur Stadt und Hansegeschichte, hsgg. von Paul Kaegbein, Weimar 1959. Rupp Jakab, Buda-Pest és környékének helyrajzi története, Pest 1868. Sachs, Carl L., Metzgergewerbe und Fleisch Versorgung der Reichsstadt Nürnberg bis zum Ende des 30. jährigen Kriegs, MittNürnbg 24 (1922). Sailer, Leopold, Die Wiener Ratsbürger des 14. Jahrhunderts, Studien aus dem Archiv der Stadt Wien, Bd. 3/4, Wien 1931. Schaper, Christa, Wolfgang Eysen und sein Bildnis, MittNürnbg 45 (1954). Schlesinger, Walter, Zur Gründungsgeschichte von Freiburg, Freiburg im MA, 1970. Schraufll: Magyarországi tanulók a bécsi egyetemen, összeállította Sehr auf Károly, (Magyarországi tanulók külföldön II. k.) Bp. 1892. Schünemann, Konrad, Die Entstehung des Städtewesens in Südosteuropa, (Südosteuropäische Bibliothek Bd. 1.) Breslau u. Oppeln é. n. SRH: Scriptores rerum Hungaricarum tempore dueum regumque stirpis Arpadianae gestarum, edendo operi praefuit Emericus Szentpétery, Vol. I

—

II, Büdapestini 1937—1938. Solymosi László, Adatok (Rákos)Palota középkori történetéhez, Adattár Budapest XV. kerülete történetének tanulmányozásához, Bp. 1969. Sombart, Werner, Der moderne Kapitalismus. Historisch-systematische Darstellung des gesamteuropäischen Wirtschaftslebens von seinen Anfängen bis zur Gegenwart. Vierte, unveränderte Auflage, Bd. I. 1. Halbbd. München und Leipzig 1921. , . ^