Levéltári Közlemények, 42. (1971)

Levéltári Közlemények, 42. (1971) 1. - FOLYÓIRATSZEMLE - Borosy András: Mitteilungen des Österreichischen Staatsarchivs, Bd. 22–23. (1969–1970) / 193–194. o.

194 Folyóiratszemle ban megrendezett nyolcadik osztrák levéltáros-nap eseményeit és az osztrák levéltárvezetők tizenharmadik konferenciáját. — Az ismertetett könyvek közül kiemelendők: Csáky Móric: Der Kulturkampf in Ungarn. (Az 1894—95-ös egyházpolitikai törvények megszületéséről); Probleme der franzisko-josephinischen Zeit 1848—1916. (benne Hanák Péter előadása); Somogyi Éva: Választójog és parlamentarizmus Ausztriában; Emilio Vasari: Ein Königsdrama im Schatten Hitlers. {Horthy Miklós dinasztiaalapító kísérleteiről.) — Bd. 23. (1970): ANNA HEDWIC BENNA tanulmánya a Habsburg-ház tagjainak címével s annak változásaival foglalkozik. — SERBAN PAPACOSTEA (Bukarest) Olténia történetével foglalkozik, 1718 és 1739 között. A Havasalföldnek ez a része 1718-ban került osztrák közigazgatás alá s a belgrádi békéig maradt a Habsburgok kezén. (A valóságban csak 1737-ig, mert ekkor a támadó törökök már elűzték a császári hatóságokat.) A román történészeket Olténia osztrák uralom alatti története azért érdekelte különösen, mert egyrészt igen bő forrásanyag maradt ránk e korszakról, másrészt pedig, mert az osztrákok által bevezetett új közigazgatás románlakta területén a hagyományos román formától lényegesen különböző rendszert valósított meg. A rövid ideig tartó osztrák uralom hatása maradandó volt. Mikor 1739-ben Olténia újra a Havasalföldhöz csatlakozott, a fanarióta rezsim átvette az Olténiában megvalósított osztrák reformokat és felhasználta havasalföldi és moldvai reformpolitikájában. —• FRANZ BALTZAREK az alsó-ausztriai városok helyzetével foglalkozik, különös tekintettel a Gaisruck kamarai tanácsos által 1745—47-ben kidolgozott városszabályzatra. — HANNS LEO MIKOLETZKY rövid bevezető tanulmány kíséretében közli Lotharingiai Ferenc császár francia nyelvű leveleinek gyűjteményét. — ELISABETH GARMSCORNIDES Kari Firmian nápolyi osztrák követ, majd milánói teljhatalmú megbízott két 18. századi biográfiájával foglalkozik. — RONALD E. COONS (USA) tanulmánya Metternich kísérletével foglalkozik, mellyel megpróbálta az Anglia és India közti postaforgalmat Ausztrián keresztül vezetni, s' így Angliával szorosabb kapcsolatokat kiépíteni. Terve nem sikerült. — PAUL MECHTLER az osztrák kormány dalmáciai vasúti politikájával foglalkozik. 1914-ben Dalmácia vasúthálózata csak 230 km hosszú volt. A vasúthálózat komolyabb kiépítése csak 1918 után következett be. — JOSEPH SANDER azzal a visszhanggal foglalkozik, melyet Bosznia és Hercegovina Ausztriához történt annexiója keltett a (birodalmi) német sajtóban s ezzel kapcsolatban elemzi az 1908—09-es évek balkáni válságát. — HORST BRETTNER-MESSLERazosztrák—magyarésaz olasz vezérkarok 1912. december és 1914. június közötti megbeszéléseivel foglalkozik, melyek Conrad osztrák vezérkari főnökké való kinevezése után kezdődtek. — HARALD GARDOS az 1915. évi osztrák —török kormánykapcsolatokat elemzi. Az osztrák—török kapcsolatoknak jelentős részük volt abban, hogy Bulgária a központi hatalmak oldalán lépett be a háborúba. — ANTON STAUDINGER tanulmánya Vaugoin osztrák keresztényszocialista politikus 1930—33. évi működésével foglalkozik. Hadügyminiszterként Vaugoin igyekezett a szociáldemokrata befolyást az osztrák hadseregből kiküszöbölni, majd a keresztényszocialista pártot Ausztria döntő erejévé változtatni, ami végül Dollfuss idején tekintélyuralmi formában történt meg. WALTÉR HÖFLECHNER egy — valószínűleg 1400 és 1435 közt keletkezett desiffrírozó jelkulcsot ismertet. —JÚLIUS MARX a tiltott könyvek egy, a Nátionalbibliothek-ben talált kéziratos jegyzékét ismerteti az 1796—1848 évekből. — KARL OBERMANN cikke Metternich 1845 nyarán írt eddig kiadatlan leveleit ismerteti. — Leopolcl Auer ismerteti az 1970. január 1-től március 21-ig tartott 19. „Stage technique international d'Archives"-t, melyet Párizsban tartottak. — Az ismertetett könyvek közül mint magyar vonatkozásút kiemeljük Bárány György Széchenyi monográfiáját (Stephen Széchenyi and the Awakening of Hungárián Nationalism 1791—1841). A folyóirat a Personalia rovatban megemlékezik a kiváló osztrák levéltáros és történettudós, Leo Santifaller 80 éves születésnapjáról. Borosy András