Levéltári Közlemények, 42. (1971)

Levéltári Közlemények, 42. (1971) 1. - FOLYÓIRATSZEMLE - Borosy András: Mitteilungen des Österreichischen Staatsarchivs, Bd. 22–23. (1969–1970) / 193–194. o.

Folyóiratszemle 193 Szovjetunió, mind a többi szocialista ország — köztük Magyarország — levéltárügyi szervezetét. — DIMITR MINCEV a Bulgáriában ma szokásos iratkezelési rendszereket ismerteti. Javasolja, hogy a naplószerű iktatásról -— ahol még ez van szokásban — térjenek át a kartonon történő iktatásra és javaslatot tesz egységes kartonsémára. — MARIJA VELEVA a századforduló körül működött publicista és történetíró, Dimitr Sztrasimirov iratgyűjtő és iratpublikáló tevékenységét elemzi. — MLADEN RADKOV és NYIKOLAJ SZAVOV a szófiai Városi Levéltár történetét ismertetik. — A forrásközlési fejezetben közölt iratok tárgya: a Bolgár Népköztársaság alkotmánytervezetének előkészítése, különös tekintettel a közvélemény bevonására; mi módon teremtették elő az első világháború idején a munkásújság számára szükséges papírt; bulgáriai iskolák állapota az 1870-es években; az 1873. évi sumen tanítókongresszus; Északkelet-Bulgária lakosságának helyzete a múlt század derekán; a francia Archives Nationalesban található adatok a bolgár iskolaügy állapotára (a török hódoltság idején). — A tematikus fondismertetések témaköre: Georgi Dimitrov 60. születésnapjának megünneplése a Szovjetunióban; a néphatalom megszilárdítása a Sumeni Területen; a Veliko Tirnovói Terület tanácsainak működése; szovjet könyvek terjesztése Bulgáriában a két háború közti időszakban; Észak-Bulgária egyes kerületeinek gazdasági helyzete a török hódoltság utolsó éveiben. — Kn. 20. (1970): DIMITR MINCEV és JEVDOKIJA SZIMEONOVA a levéltári terminológia problémáiról írva áttekintik a kérdés nemzetközi irodalmát, így magyar műveket (Herzog, Wellmann) is idéznek. — KLÁRA ZSECSEVA egy Bulgáriában alkalmazott levéltári segédletfajtáról, a tematikai és fond-konspektusról szólva meghatározza; miben különbözik az az útmutatótól, és hogy az iratanyagot vagy csoportosan, vagy egyedileg kell jellemezni ebben a konspektusban. — SZT. SZLÁVOVA a levéltári katalógusok kiadásáról tájékoztat, kitérve a több fond anyagát magukba foglaló témák szerinti katalógusokra is. A forrásközlési fejezetben közölt levéltári iratok téma szerint a következők: miképp segített a szovjet hadsereg a bolgár mezőgazdaságnak 1945—46-ban; néhány bolgár publicista levelezéséből; egy, a század elején működött munkás önképző egylet jegyzőkönyvei; egy száz évvel ezelőtt készült — török hódoltság alatti — bírósági jegyzék; a cári orosz kormányzat törekvése különféle szlávoknak Oroszországban való taníttatására; egy bolgár folyóiratnak megjelentetése (1859 körül), végül 17. századi török forrás egy bolgár bányavidék helyzetéről.— A tematikus fondismertetések tárgyai: Lenin eszméi Bulgáriában; a népi demokratikus hatalom megerősítése Bulgáriában; mezőgazdasági szövetkezetek Tirnovo kerületben 1944 előtt; a várnai tanulók forradalmi hagyományai; a haskovói kerületi gimnazisták forradalmi mozgalma; a plovdivi vásár fondja; egy állami dohányültetvény fondja; egy bolgár publicistára vonatkozó levéltári anyag; 1944 előtt működött textilgyárak fondjai; Bulgária történetének forrásai az angol levéltárakban. — Valamennyi kötet végén felsorolják az újabban levéltári őrizetbe került fondokat, ismertetnek néhány bolgár és külföldi levéltári szakmunkát és végül röviden közlik a levéltári vonatkozású híreket. Bélay Vilmos MITTEILUNGEN DES ÖSTERREICHISCHEN STAATSARCHIVS. Wien. Bd. 22. (1969): GERHARD WINNER egy gyűjteményes kéziratot ismertet, melyet a St. Pölten-i püspöki könyvtárban találtak. Az irat III. Frigyes császár s az ifjú I. Miksa császár környezetében keletkezett és igen változatos tartalmú. — LEOPOLD AUER tanulmánya Európa 18. századi történetének egy fontos diplomáciai eseményével: az Anglia, Spanyolország, Franciaország és Hollandia által 1729-ben megkötött sevillai szerződéssel s ennek a Német-Római Birodalom helyzetére gyakorolt hatásával foglalkozik. — ANNA HEDWIG BENNA Alexander von Humboldt születésének 200. évfordulója alkalmából foglalkozott a nagy tudós és Bécs városa viszonyával. — RICHÁRD BLAAS tanulmányának tárgya: hogyan foglalkozott az osztrák parlament 1859—1866-ban az olasz kérdéssel? — RÓBERT A. KANN (Princeton) az Osztrák—Magyar Monarchia történetének 1912 és 1914 köztifontos szakaszát és ezen belül Ferenc Ferdinánd és Berchtold külügyminiszter szerepét tárgyalja. A trónörökös meggyilkolását azért is tragikusnak tartja, mert a katonai háborús párttal ellentétben ő helytelenítette az agresszív balkáni politikát, s ha életben marad talán megakadályozhatta volna az Ausztria és Oroszország közti háború kitörését. — HARALD GARDOS tanulmánya a Monarchia és Törökország közti kapcsolattal foglalkozik az 1915-ösháborús-évben: a két ország közti összeköttetés biztosítása a központi hatalmak számára igen fontos volt. — A rövidebb cikkek közt olvashatjuk WALTER PILLICH leírását egy a birodalmi kancelláriában talált pecséttokról s annak használatáról. — GEORG KHEVENHÜLLERMETSCH ismerteti Hans Khevenhüller diplomáciai levelezését és naplóját. — LOUIS CARLEN egy a bécsi udvarban 1704 novemberében lezajlott eseményt leíró naplót ismertet. — WALTER GOLDINGER az Osztrák Állami Levéltár 25 éves évfordulója alkalmából a 25 év tapasztalatait s a levéltár működése során felmerült problémákat ismerteti — RUDOLF NECK a parlamenti és pártlevéltárak kérdésével foglalkozik. — WALTER GOLDINGER ismerteti az Osztrák Állami Levéltár kiállítását az Osztrák Köztársaság 50 éves történetéről. CHRISTIANE THOMAS cikkéből megismerhetjük az 1969-ben Grác 13 Levéltári Közlemények I.